HU
Kedves Olvasó!
Előző bejegyzésemben a méltatlanul keveset hallott hárfáról írtam. Ma pedig a mindenki által jól ismert és kedvelt zongora van terítéken.
A zongora igen elterjedett és kedvelt hangszer. Ennek oka a hangszer hihetettlen sokoldalúsága, használható szóló hangszerkénet, írtak darabot négy és több kézre illetve két zongorára is, kedvelet hangszer a kamarazenében, de megtalálható egyes szimfónikus művekben, mint zenekari hangszer, sőt koncsertáló hangszerként is. Emelett igen jelentős szerepet tölt be, mint szólisták kísérőhangszere, hiszen egy jó zongoraátirat akár egy szinfónikus zenekart is képes "helyettesíteni". Kedvelt hangszer a könnyűzenében is.
A hangszer fejlődéstörténete nem túl hosszú, a XVIII. század elején alakult ki a csembalóból, amikor is a csembaló pengető mechanizmusát kalapácsokkal helyettesítették. Ez a változás egyrészt változtatta a hangszer hangszínét, növelte a húr rezgésének idejét és szélesebb dinamikai skálán való játékot tett lehetővé. A változások, olyan sikeresnek bizonyultak, hogy a zongora a XVIII. század végére szinte teljesen kiszorította a csembalót a használatból (amit én személyszerint igencsak sajnálok).
A zongora ma rengeteg koncerten hallható és zongora kiséretben a szólistaként ritkábban hallható hangszerek (például fúvósok) is megszólalhatnak, akár ott is, ahol nem lenne lehetőség egy szinfónikus zenekari kíséret megszólaltatására.
A mai zene Dohnányi Ernő Esz-moll passacaglia-ja lesz. Végezetül, tehát szeretnék pár szót írni a passacaglia műfajáról. A műfaj jellemzően ostinato basszustémára írt variációsorozat, rokon műfaj a ciacona-nal (franciául chaconne). Az autentikus passacaglia-ban a basszus nem variálódik, így ez a műfaj igazi kihívás lehet egy zeneszerzőnek, ahol megmutathatja fantáziáját, variációs késszégét. Természetesen a kor előrehaldtával változott a műfaj, hiszen mint minden géniusz, a zeneszerző zsenik is új utakat keresnek, tágítsák a zene és a műfajok határait. Nincs ez másképpen Dohnányi esetében sem. Dohnányi már nem csak a dallamot, hanem a basszustémát is variálja, de természetesen az eredeti téma mindvégig felismerhető marad. Hallgasuk hát ezt a gyöngyörű későromantikus zongoradarabot, mely műfajának gyökerei a XVI. századra nyúlnak vissza.
EN
Dear Reader,
In
the previous post, I wrote about harp, what is a infrequently heard
instrument. Today I write
about the piano, what is a well-know and popular instrument.
The
piano is a widely used and liked instrument. The reason is evident,
it is many-sided instrument, it can be use as solo instrument,
compose piano music for four and more hands, or two pianos, it is a
popular instrument in the chamber music and it
gets place in the symphonic orchestra, as a member of the orchestra
and as a solo instrument. And
a very often use to accompany the solo instrument, because
very easy to write a good arrangement for piano (and
it can substitute a whole symphonic orchestra).
It is also a popular
instrument in the light music.
The
history of the piano in not too long. It started of the beginning of
the XVIII. century, when
the piano evolved from harpsichord, the
harpsichord’s plectrums changed hammers. This
alteration caused the tone change, increased the length of the tone
and allowed
a wider the volume
range. These
alterations became very successful, hence the piano superseded the
harpsichord (what
is a very sorrowful
fact, I
think).
The
piano is
a very frequently heard instrument as a solo instrument or as an
accompanying instrument whit rarely heard instrument.
The day of the music is Ernő
Dohnányi’s Passacaglia in e flat minor. Finally,
I write some thought about passacagli. The passacagli is a
typically variation genre, the base of the genre is an ostiano bass
theme, it is a related genre whit ciacona (in French chaconne). In he
authentic passicaglia, the bass theme do not varied, thus this genre
is a real challenge the composer, in which the composer can show his
fantasy and his variation facility. In the passing eras, the genre
changed, because all genius find new ways and widen the limit of the
genres. Dohnányi also did it. Dohnányi varied the melody and the
bass theme too, but the theme is recognizable in the whole piece. So,
listen this beautiful music, which genre root in the XVI. century.