A brácsa (J. G. Graun: F-dúr hegedű brácsa kettősverseny)

Hu
Kedves Olvasó!

A másodikként bemutatott vonóshangszer a brácsa. A brácsa szintén négy húrral rendelkezik, mint a hegedű. Ez a hangszer tekinthető a vonós hangszerek altjának.

A brácsa a vonósok közül a legritkábban hallható hangszer, legalábbis szólóban. A hegedűt rengetegszer lehet hallani, a csellónak is igen széles szólóirodalma van, a nagybőgő pedig a jazz nélkülözhetetlen basszushangszere.

A hangszer mellett érdemes pár szót ejteni a zeneszerzőről is. Graun német barokk zeneszerző, nem tartozik a legismertebb zeneszerző közé, pedig éléte során többek között II. Frigyes porosz király udvari karmestre is volt.

Külön érdekesség, hogy öccse C. H. Graun is zenész, zeneszerző volt és a bátyjával együtt ő is II. Frigyes udvarában szolgált.

EN

Dear Reader,

Today, I write about viola. The viola is the alto of the strings. It is a very rarely heard instrument, not so like violin, violoncello or contrabass.

The music of the day is J. G. Graun's Double concert for violin and viola in F major. Graun was a German Baroque composer, with his brother, C. H. Graun, were the court composer of Frederick II.

I. tétel/I.movement

II. tétel/II. movement

Október 23.

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra linkelt bejegyzésben, az ünnepi műsorokban oly sokszor hallható művet linkelem. A művet szinte minden magyar ember ismeri, de csak kevesen tudják, ki a zeneszerző és mi a mű címe.

Ludwig van Beethoven: Egmont nyitány

EN
Dear Reader,

23rd of October is the the memorial day of the Hungarian revolution of 1956. Beethoven's Egmont overture was often played on the radio in the days of the revolution, that's why I share this piece today.

A hegedű (Brahms: Hegedűverseny)

HU
Kedves Olvasó!

A vonósok közül először a hegedű kerül terítékre.

A hegedű a vonósok legmagasabb hangú tagja, négy egymástól kvint távolságra hangolt húrja van. Kialakulása már a reneszánsz korban elkezdődött sőt a barokk korra gyakorlatilag már a mai formájában ismerték. Mivel nagyon régóta ismert hangszer igen széles ismertségre tett szert és igen tekintélyes irodalommal rendelkezik.

EN

Dear Reader,

I write about violin first.

The violin is very well-known instrument. It formation had begun at the Renaissance era, and in the Baroque era, it got its eventual form. Because it is an old and enough versatile instrument, it has a very wide literature.

Johannes Brahms: Concerto for violin

Arturo Márquez: Danzón no. 2

HU
Kedves Olvasó!

Ma a komolyzene talán legmeghatározóbb együtteséről a szimfónikus zenekarról fogok írni. Jól alkalom ez arra is, hogy a következő bejegyzésekben bemutassam a zenekar vonós szekcióját.

A szimfónikus zenekar hangzásának alapját a vonósok adják, melyet a fafúvósok és a rezesek szineznek, illetve gyakran használnak benne ütős hangszereket is. A szimfónikus zenekar kialakulása a XVII. században kezdődött, de igazán csak a klasszicizmusban terjedt el. A romantika során egyre több fafúvós és rézfúvós került a zenekarba, majd modernségben az ütös szekció is kibővült.

A mai zenemű nem szimfónia lesz, hanem Arturo Márquez mexikói zeneszerző Danzónja, melyben latin amerikai ritmusok és dallamok szólalnak meg szimfónikus zenekaron. A mű egyébként meglehetősen ismert, a mexikóiak második himnuszuknak tekintik.

EN
Dear Reader,

I write about the major ensemble of the classical music. And it is a good reason to write about the string section of the ensemble in the next posts.

The base of symphonic orchestra is the string section, and it is coloured with woodwinds and brass, the percussions are also an often used section. The symphonic orchestra is formed in the XVII. century, but it spread in the era of Classicism. In the romantic era, the symphonic orchestra got more winds and percussions.

The music of the day is not a symphony, I share Arturo Márquez's Danzón. In this piece, the symphonic orchestra plays Latin American rhythms and melodies. Otherwise, the piece is rather known, the Mexicans considered theirs second anthem.

Ligeti: Poème symphonique

HU
Kedves Olvasó!

Ma egy igazi kuriózumról írok. A mű Ligeti György Poème symphonique-ja, amit 100 metronomra írt a zeneszerző, tehát az interpretációjához nincs szükség előadóművészekre. A mű tulajdonképpen egy ritmusgyakorlat, amelyen Ligeti a polifónikus zenei szerkezetet vizsgált. A mű dadaista alkotásnak tekinthető, bár jóval a dadaizmus időszaka után született.

EN
Dear Reader,

I write a real curiosity today. The piece is György Ligeti's Poème symphonique, what he composed for 100 metronomes, thus do not need musicians to perform this piece. Strictly speaking, this composition is a rhythm study, whereat Ligeti investigated the structure of polyphonic music. This piece is a Dadaist composition, but it created after the Dadaism.