Kodály Zoltán sok művet írt egynemű karra. Nagyböjt ötödik vasárnapján női karra írt Stabat Mater-ének vegyeskari változatát osztom meg.
EN Dear Reader,
Zoltán Kodály composed so many pieces for uniform choir. For the fifth Sunday of Lent, I share his Stabat Mater for women choir, but it is the mixed choir version.
1823-ban Kölcsey ezen a napon fejezte be a Himnuszt. 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja. Ebből az alkalomból Kodály Zoltán Galántai táncok című művét osztom meg.
EN
Dear Reader,
At 1823, Ferenc Kölcsey, Hungarian poet, finished his poem, Himnusz (Hymn). This poem is the lyrics of the Hungarian national anthem. Since 1989, this day is the day of the Hungarian culture. For this occasion, I share Zoltán Kodály's Dances from Galánta.
A mai nap a magyar költészet napja. A mai bejegyzésben ezzel foglalkozom.
Blogomban már többször írtam, a zene és más művészeti ágak kapcsolatával, írt már az irodalom és zene kapcsolatáról is.
A mai bejegyzésben egy olyan művet osztok meg, amiben a népdal és a komolyzene találkozik. Ezért pár szót ejtenék a népköltészetről is.
A népköltészet egy meglehetősen érdekes ága az irodalomnak, ugyanis tisztán a népköltészet ritkán marad fenn, azonban népdalok szövegeként rengeteg úgymond ˝vers˝ fennmarad, és ezek a szövegek lehetnek ugyanolyan értékesek, mint a magas irodalom költeményei.
A mai napra megosztott zene, ahogy ígértem, egy népdalfeldolgozás lesz.
Kodály Zoltán: Esti dal
EN
Dear Reader,
Today is the day of the Hungarian poetry.
I have written about the relation of music and literature.
The folk music and folk poetry are also a good example for this.
So... I want unite the folk music, folk poetry and classical music in one post. That's why I choose Zoltán Kodály's Evening song
A nemzetek kultúrájának szerves része a népművészet, ezen belül a népzene is, ezért a magyar kultúra napjára egy magyar népdalfeldolgozást linkelek.
Kodály Zoltán: Esti dal
EN
Dear Readers,
The folk art and the folk music is a very important part of the national culture. That's why I link Zoltán Kodály's Evening song for this day which is the Day of the Hungarian Culture.
Megszakítom Bach csellószvitjeiről írott sorozatomat, ugyanis a mai napon, 1905-ben, született József Attila. Ennek tiszteletére 1964 óta ez a nap a magyar költészet napja (a rendszerváltás után a Magyar Írószöbvetség is csatlakozott a rendezvényekhez).
A költészet és a zene egy tőröl eredeztetthető. Ez a közös tő a középkori trubadúr költészet, ahol a lovag-költők a vereseiket hangszerrel (legtöbbször lanttal) kísérték. A két műfaj valószinűleg akkor válhatott szét, amikor a jobb hangú, nagyobb muzikalitású lovagok a zenét a szöveg felé helyezték, míg a kevésbé jó hangi adottságú lovagok ezen hiányosságukat a szöveg igényesebb megformálásával egyenlítették ki. Ezután a zene és a költészet haladt tovább a maga útjan, de igen gyakran összetalálkoztak. Hiszen a kórusművek, dalok szövegei mind irodalmi művek, ugyanakkor a ritmika, a hangsúlyok igen fontos szerepet játszanak a költészetben, ami egyértelműen a zenéből származik. Később a romanika korában, a programzene megjelenésekor nem ritka, hogy egy-egy mű programját irodalmi alkotás adja. Illetve ettől a kortól vált igazán kedvelté versek dal vagy kórusmű formájában történő megzenésítése is.
A mai zenemű ez utóbbira ad példát. A vers: Kölcsey Ferenc: Huszt. Aki megzenésítette: Kodály Zoltán.
EN
Dear Reader,
I interrupt my series of Bach’s cello suites, because Attila József (Hungarian poet) born at this day, in 1905. Since 1964, this day is the day of the Hungarian poetry.
The music and the poetry have a same origin. This origin was the troubadour poetry. And the music and poetry branched when the the troubadours, who had a nice voice and great musicality specialized the music, and the troubadours, who had less musicality, specialized the poetry. But the music and poetry never took leave of each other. The lyrics of the songs and choruses are poems. And the classical music often take part in literature events.
The music of the day is a chorus which based on a poem. The poem is Ferenc Kölcsey’s Huszt. The music was composed by Zoltán Kodály.
1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte nemzeti himnuszunk, a Himnusz, megírását. Ennek tiszteletére 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja. A mai bejegyzésemet ennek szentelem.
A magyar kultúra mindíg is kiemelkedő volt, akár világviszonylatban is. Vannak világhírű költőink, íróink, festőink, szobrászaink és természetesen vannak világhírű zenészeink és zeneszerzőink is.
Ugyanakkor egy népnek nemcsak művészei, hanem népi kultúrája is van, ami ugyanúgy hozzátartozik a nemzet kultúrájához, mint legnagyobb művészeinek alkotásai. És szerecsére nekünk magyaroknak a népi kultúránk is igen gazdag és sokak által ismert, modhatni akár nemzetközi szinten is.
Ma egy olyan művet kívánok megmutatni az Olvasónak, amelyben egyesül a népzene és a műzene. Szerintem ugyanis amikor a magyar népzene értő kezek közé kerül és tényleg hozzáértő ember dolgozza fel, akkor népzenének nemcsak hagyományörző fesziválokon, táncházakban, hanem a koncerttermekben is teljes joggal helyet lehet és helyet kell biztosítani.
A mai zenemű Kodály Zoltán Karádi nóták című műve. Kodály Zoltánt úgy vélem, nem kell bemutattnom a komolyzenét kedvelő közönségnek. A műről viszont írnék pár szót. A mű négyszólamú kórusmű, érdekessége, hogy férfikarra íródott, vagyis a szokászos szoprán, alt, tenor, basszus felállás helyett tenor, magas bariton, mély bariton, basszus összeállításban szólal meg. Érdekes ez az összeállítás, hiszen ritkán írnak kórusművet férfi karra. Az egynemű karra írt kórusművek nem olyan ritkák, de azokat inkább női-, leány- esetleg gyemekkarokra írják, és habár férfi karok is el tudják énekelni ezeket a műveket, azért a művek hatása mégsem ugyanaz, mintha az autentikus, a zeneszerző által megadott felállásban adják elő. Ezt a művet viszont Kodály férfikarra írta és itt is elmondható az előbbi mondat, hogy habár a művet női- leány- és gyermekkarok is el tudják énekelni, igazából akkor hat, ha a zeneszerző által megadott autentikus felállásban szólal meg.
EN
Dear Reader,
In 1823, 22 January, Ferenc Kölcsey finished the poem, Himnusz, which became the lyrics of the national anthem of Hungary. Since 1989, this day has been the day of the Hungarian culture.
The folk art is an integral part of the culture of the nation. And it also needs the presentation as the high culture. And both can be performed a very high level. And very important that both take place in the place of culture.
Today, I share a piece, which combine the art music and folk music. This piece is Zoltán Kodály’s Karádi nóták. It is a choir for four male voices, it is interesting. And it is very rarely performed too.