Ralph Vaughan Williams a XX. századi angol zene megkerülhetetlen alakja. A Szvit brácsára és zenekarra című műve 8 tételből áll, amelyeket 3 csoportra osztott, az első csoportba 3, a másodikban 2, a haramdikban szintén 3 tétel került.
EN
Dear Reader,
Ralph Vaughan Williams was an unavoidable figure of the English music of the XX. century. Vaughan Williams piece, Suite for viola and orchestra, have 8 movments, which is grouped into 3 groups, in the first group there are 3 movment, in the second one there are 2 and the third one there are 3.
Johann Jakob Walther német, barokk zeneszerző és hegedűművész volt. Munkássága hatással volt Johann Sebastian Bachra is.
Életéről keveset tudunk, Witterda-ban született, Itália valamint a Német-Római Császárság területén tevékenykedett és ott is halt meg, Mainzba.
EN
Dear Reader,
Johann Jakob Walther was a German, Baroque composer and violin player. His works affected to Johann Sebastian Bach.
We do not know a lot of information about his life, he was born in Witterda, worked at the area of Italy and the Holy Roman Empire, he died in Mainz.
Florence Price volt az első afroamerikai, női zeneszerző, akinek még életében bemutatták szimfónikus zenekari művét, az I. E-moll szimfóniáját. Ezzel örökre bírta magát a zenetörténelembe.
A mai napon Mississippi szvit című művét osztom meg.
EN
Dear Reader,
Florence Price was the first female, Pro-American composer, who's symphonic pieces was performed in her life. This piece was her First Symphony in E minor. Thus, she wrote herself of the history of music.
I share her Mississippi suite, for this day.
Hidas Frigyes elsősorban fúvószenekari műveiről ismert XX. századi, magyar zeneszerző. Egyik híres fúvószenekari műve a Szvit. Ma ezt osztom meg.
EN
Dear Reader,
Frigyes Hidas was a Hungarian composer of the XX. century, he mostly composed wind music. The Suite is one of his famous composition for wind band. Today I share it.
Gustav Holst angol zeneszerző leghíresebb műve A bolygók szvit. Ma viszont egy katonazenekari szvittet linkelek. A mű klasszikus angol katonazenekari hangszereléssel készült, aminek a jellegzetes eltérése a magyar katonazenekari hangszerelésektől, hogy szárnykürt helyett kornettet használ.
EN
Dear Reader,
The most famous work of Gustav Holst is The Planets suite. Today, I share a suite for military band. The piece was composed for English military band.
Igor Fyodorovich Stravinsky 1910-1911-ben írta meg Petrushka című balettjét, amit 1947-ben némileg átdolgozott. Ebben az évben írta meg a Petrushka szvitet is.
Mind a baletten, mind a szviten az orosz népi motívumok erőteljes hatása érződik.
EN
Dear Reader,
Igor Fyodorovich Stravinsky composed his ballet Petrushka in 1910-1911, what he revised in 1947. In this year, he composed Petrushka suite too.
Both the ballet and both the suite, we can consider the impression of the Russian motifs.
A mai napon Charles Wakefield Cadman amerikai romantikus zeneszerző Thunderbird szvitjének második tételével foglakozok.
A szerző az indián motívumok hatásra írta a szvitet (sajnos csak ezt a tételt találtam meg YouTube-on, illetve egyáltalán hangzó anyagként, de megtekintve a mű kottáját, a többi tételre is igaz, hogy érzik rajtuk az észek-amerikai indiánok zenéjének hatása). A címét is az észak-amerikai indiánok viharhozó mitikus madaráról kapta.
A szvit tételeinek címe sorban: A faluból, Napkelte előtt, Nuwana szerelmes dala, Éji dal és Farkasdal (Harci tánc). A videón a második tétel szólal meg.
EN
Dear Reader,
Charles Wakefield Cadman was a Romantic American composer. I share the second movement of his Thunderbird suite.
The composer used Indian motifs in this suite (unfortunately I found the second movement only). The title imply the North-American Indians mythical bird.
The suite have five movements, From the Village, Before the Sunrise, Nuwana's Love Song, Night Song and Wolf Song (War Dance). In this video, we can listen the second one.
A mai napra Gustav Theodore Holst, skandináv és német származású, angol zeneszerző egyik igen híres és meglehetősen gyakran játszott művét A bolygók című szvitjét linkelem.
Holst ezt a zenekari szvitjét 1914 és 1916 között írta. A mű megírása előtt sokat utazott, járt többek között Spanyolországban is, itt keltették fel érdeklődését a csillagászat íránt, mely e mű megkomponálására ösztönözte. A mű hét tételből áll, mely tételek középpontjában egy-egy bolygó áll, a tételek hangulatát az egyes bolygók asztronómiai karaktere határozza meg (a Földnek nincs
aztronómiai karaktere ezért nem tartalmaz a szvit ilyen című tételt). A tételek sorban a következők:
tétel: Mars, a háború szerzője
tétel: Vénusz, a béke hozója
tétel: Merkúr, a szárnyas hírvivő
tétel: Jupiter, a vidámság szerzője
tétel: Szaturnusz, a régi korok hozója
tétel: Uránusz, a varázsló
tétel: Neptun, a misztkus
Az éles szemű Olvasó észre vehette, hogy a Naprendszer kilencedik bolygója, a Plútó kimaradt. Ennek oka, hogy a Plútó 1930-ban, a zeneszerző halála előtt 4 évvel, fedezték fel. És ekkor a zeneszerző már nem írt új tételt a Plútónak.
EN
Dear Reader,
Gustav Holst was an English composer of the XX. Century, with
Scandinavian and German
ascendantes. One of his most famous work is The Planets suite.
Holst wrote this suite
between 1914 and 1916. Before he wrote the piece, he travelled Spain,
where he inquire about
astronomy. Each movement works up one
planet astrological character. These
movements are the next:
movement: Mars,the Briger of War
movement: Venus, the Bringer of Peace
movement: Mercury, the Winged Messenger
movement: Jupiter, the Bringer of Jollity
movement: Saturn,the Bringer of Old Age
movement: Uranus,the Magician
movement: Neptune, the Mystic
The attentive reader cloud notice, there are no movement for the
Earth and the Pluto. There are two different reasons, the first, the
Earth do not have astrological character, that’s why it is not
Earth movement, the second, the Pluto was discovered at 1930 and
Holst did not write a new movement.
A Nagypéntek és Húsvét után elérkeztünk Bach csellószvitjeinek utolsó darabjához. Ennek a csellószvitnek is, mint az ötödiknek, az ötödik tétele gavotte. A hatodik tétel, amiről pár szót ejtek is, pedig gigue.
A gigue gyors, élénk mozgású tánc általában páros ütemmutatójú (jellemzően 12/8 vagy 4/4), de gyakran triolás alakulatokat használ. Gyakran szerpel a XVII-XVIII. század táncszvitjeiben. A klasszikus formájú szvitekben gyakaran az utolsó tétel szerepét tölti be.
EN
Dear Reader,
After Good Friday and Easter, here comes the last post of series of Bach’s cello suites. The fifth movement is gavotte, and I write about the sixth movement, gigue, today.
The gigue is a fast dance, often in 12/8 or 4/4, but the composers often use triplets. The gigue is often the last movement of the suites.
Elérkeztünk az ötödik csellószvithez. Ennek a csellószvitnek az ötödik tétele gavotte.
Mivel ez az ötödik csellószvit, a csellószvitek ötödik tételeiről fogok pár szót írni. Ezek a következők: az első és második csellószvit ötödik tételei menüettek, a harmadik negyedik esetben az ötödik tétel bourée, a jelen ötödik és a következő hatodik csellószvit ötödik tétele pedig gavotte. Most ezeket veszem sorba.
A menüett francia eredetű, régi, udvari tánc, 3/4-es ütemmutatójú, néha negyed auftakt-tal indul. Nemcsak szvitekben hangozhat el, hanem szonáták és szimfóniák állandó tételt. A mannheim-i iskola ugyan a szonáták negyedik tételnek írja elő, de Joseph Haydn óta az utolsó előtti, általában harmadik tételként hangzik el. Rendszerint dal formájú.
A bourée szintén francia eredetű, élénk mozgású tánc. Ütemmutatója 4/4, redszerint két nyolcad felütéssel kezdődik. Stilizált formában igen gyakori a szvitirodalomban.
A gavotte mérsékelt tempójú, kissé ünnepélyes jellegű francia tánc. Ütemmutatója 2/4 vagy alla breve. Mindig fél ütem felütéssel indul.
EN
Dear Reader,
Here comes the fifth cello suite. The fifth movement of the cello suite is gavotte.
This is the fifth cello suite, thus I write about the fifth movements. In the first and second suites, the fifth movements are minuet, in the third and fourth suites, they are bourée, and in the fifth and sixth suites, the fifth movements are gavotte.
The minuet is an old French dance in 3/4, sometimes it have a quarter note up beat. The minuet is often the fifth movement of the suites, but it is often part of the classic sonatas and symphonies as the third movement. It have often song form.
The bourée also originate from France, and it has a lively motion. It is in 4/4 and it usually have two eight note up beat.
The gavotte have a moderated tempo and it also originate from France. It is in 2/4 or alla breve, with a half bar up beat.
Bach negyedik csellószvitje Esz-dúrban íródott. Ötödik tétele, mint a harmadik esetében is, bourée. A mai bejegyzésben bemutatott tétel pedig a sarabande.
A sarabande spanyol eredetű, hármas lüktetésű (rendszerint 3/4-es), lassú tempójú szólótánc. Általában szóló-táncosnő adja elő. A klasszikus formájú (tehát barokk) szvitekben a courante-t követi.
EN
Dear Reader,
The fourth cello suite is in E flat major, and the fifth movement (as in the third suite) is bourée. The genre of the day is sarabande.
The sarabande originate from Spain, and it is often in ¾. It is a slow solo dance, which danced by a female dancer. In the Baroque suites, this movement follow the courante.
Jelen sorozatunk harmadik darabja C-dúrban íródott. A már rengetegszer említett ötödik tétel ebben a műben a bourée.
A mai bejegyzésben bemutatott tétel pedig courante (olaszul corrente-nek is hívják). Ez a tétel is tánctétel, ahogy az a barokk szvitekre jellemző. És jellemzően az allemande tétel után következik, ahogy jelen esetben is. Bár a courante francia eredetű tánc, a műfaj fejletsége csúcsát Itáliában érte el. Az autentikus francia courante 3/2-es vagy 6/4-es ütemmutatókkal íródott, de az olasz correntében nem ritka a 3/4-es és 3/8-os ütemmutató sem.
EN
Dear Reader,
The third suite is in C major. The fifth movement is bourée.
The third movement, which I write about, is courante. This movement usually follow the allemande movement. The courante originate France, but courante reached them heyday in Italy. The authentic French courante is in 3/2 or 6/4, but Italian courante is often in 3/4 or 3/8.
A soron következő csellószvit Bach II. d-moll csellószvitje.
Erről a csellószvitről is elmondható ugyanaz, amit az elsőről szóló bejegyzésben írtam. Az a bizonyos ötödik tétel itt is menüett, akárcsak a sorozat első darabjában.
A második tétel az allemande, ami régi, német eredetű páros ütemű, lassú népi tánc. A XVII-XVIII. század táncszvitjeiben rendszerint lassú, 4/4-es stilizált formában jellenik meg. A klasszikus formájú szvitekben (klasszikus formában íródott szvitnek a barokk szvittet tekintem, a klasszicizmusban ez a műfaj meglehetősen visszaszorult, majd a romantikában már sokkal szabadabb formaként tért vissza) gyakran nyitó vagy, mint jelen esetben is, második tételként szerepel.
EN
Dear Reader,
The second cello suite is the next.
The fifth movement is minuet, the second movement is allemand.
The allemande is a early, slow, folk dance from
Germany. In the suites of the XVII-XVIII. century are often in
4/4, and they are often stylized. In
the Baroque suites, the allemande is often the first or the second
movement.
Johann Sebastian Bach hat csellószvitet írt. Ezek a művek közvetlenül egymás után keletkeztek, így én is hat egymásutáni bejegyzésben írok róluk.
Valamennyi csellószvit hat tételes, és az ötödik tétel kivételével a tételek mindíg ugyanahhoz a műformához tartoznak. Mivel hat hat tételes csellószvit van, így úgy gondolom célszerű lehet minden egyes csellószvittel egy-egy tétel bemutatni.
A YouTube videókról annyit érdemes megjegyezni, hogy valamennyi videón a műveket Mstislav Leopoldovich Rostropovich játsza, akit a XX. század legnagyobb csellistájának tartanak.
Az első csellószvit G-dúrban íródott. A már említett ötödik tétele menüett (ahogy a második csellószvitnek is). Az összes csellószvit első tétele a prelúdium, ami előjátékot jelent. Rendszerint rövid, hangszerre írt karakterdarab, mely egy nagyobb volumenű művet vezet be. Jelen esetben a többi tételt vezeti fel.
EN
Dear Reader,
Johann Sebastian Bach composed six suite for violoncello. In the next six post, I will share one-one suite.
All the violoncello suites have six movement. All movements, except the fifth, belongs to the same genres. That’s why I write about one-one movement in one-one post.
The suites was played by Mstislav Leopoldovich Rostropovich, who was one of the best cello player of the XX. century.
The first suite is in G minor. The fifth movement is minuett (as in the second cello suite too), the first movement (as all the cello suites first movement) is preludium.