A klasszicizmusról a legtöbb embernek a Haydn, Mozart, Beethoven trió jut eszébe. Most azonban Itáliába látogatunk Francesco Antonio Rosetti G-dúr brácsaversenye segítségével.
EN
Dear Reader,
Haydn, Mozart and Beethoven are the most famous composers of Classicism. But today, I share Francesco Antonio Rosetti Italian composer's Viola Concerto in G major.
A vonósnégyes a kamarazenei együttesek talán legelterjedtebb formája. Köszönhető ez annak, hogy a hangszerei, ha nem is teljesen a mai formájukban, de már a reneszánsz korban is ismerték.
A mai zenemű Maurice Ravel F-dúr vonósnégyese. Ravel nevéről legtöbbeknek a Bolero, valamint Muszorgszkij Egy kiállítás képei-nek a meghangszerelése jut eszébe, de a francia művész munkássága ennél sokkalta szerteágazóbb. Alkotott többek között balett és opera műfajában is, de kamarazenei munkássága sem elhanyagolható.
EN
Dear Reader,
The string quartet is the most popular ensemble in the chamber music.
The music of the day is Maurice Ravel's String quartet in F major. Ravel is a well-known composer, one of his most famous works is Bolero, but he arranged Mussorgsky's Pictures of an Exhibition.
Ravel are composed pieces in a many genre, he composed ballet and opera, but he also composed chamber music too.
A másodikként bemutatott vonóshangszer a brácsa. A brácsa szintén négy húrral rendelkezik, mint a hegedű. Ez a hangszer tekinthető a vonós hangszerek altjának.
A brácsa a vonósok közül a legritkábban hallható hangszer, legalábbis szólóban. A hegedűt rengetegszer lehet hallani, a csellónak is igen széles szólóirodalma van, a nagybőgő pedig a jazz nélkülözhetetlen basszushangszere.
A hangszer mellett érdemes pár szót ejteni a zeneszerzőről is. Graun német barokk zeneszerző, nem tartozik a legismertebb zeneszerző közé, pedig éléte során többek között II. Frigyes porosz király udvari karmestre is volt.
Külön érdekesség, hogy öccse C. H. Graun is zenész, zeneszerző volt és a bátyjával együtt ő is II. Frigyes udvarában szolgált.
EN
Dear Reader,
Today, I write about viola. The viola is the alto of the strings. It is a very rarely heard instrument, not so like violin, violoncello or contrabass.
The music of the day is J. G. Graun's Double concert for violin and viola in F major. Graun was a German Baroque composer, with his brother, C. H. Graun, were the court composer of Frederick II.
Ma a zenei impresszionizmusról szeretnék pár gondolatot írni.
Maga az impresszionizmus a festésetben gyökerezik, alapja, hogy a festők meg szerették volna örökíteni benyomásaikat egy-egy épületről, tájról, városról. Jellemző erre a korszakra, hogy a festők ugyanazt különböző napszakokban festeték le. Az impresszionizmus később az irodalomban is teret kapott.
A zenei impresszionizmus viszont igen csak egyedi és sok érdekes sajátsággal bír. Hiszen érzelemeket, impressziókat, lelki állapotokat talán zenével a legkönnyebb kifejezni. De ezen benyomások tárgyát zenében megörökíteni igen csak komoly kihívás elé állíthatja a zeneszerzőt. Gondoljunk csak bele, az ősidők óta a zene lehet egyfajta kapcsolat az Istennel és a zene ennek a speciális kapcsolatnak a hangulatát teremti meg. De ha megnézzük, az impresszionista zene nem csak a hangulatot kívánja "megfesteni", hanem magát a hangulatot kiváltó eseményt, élményt, tárgyat, tájat. Gondoljunk csak Claude Debussy A tenger című művére, ahol nemcsak az élmény van megörökítve a műben, hanem maga a tenger, mint táj, jelenség, természeti képződmény.
A mai zene a fentebb már említett Debussy egyik szonátája, egyrészről azért választottam ezt a művet, mert Debussy a zenei impresszionizmus, legismertebb és megkerülhetettlen alakja, másrészt a mű hangszerelése nagyon érdekes, ugyanis fuvola, brácsa és hárfa szerepel benne. Nagyon érdekes ezen három hangszer együttes használata, hiszen nem mindennapi összeállítá ez, és igencsak előre mutató választás, hiszen az ilyen szokatlan hangszeres összeállítású zeneművek inkább a XX. század második felében terjedtek el. Tehát a mai zenemű Debussy: Szonáta fuvolára, bácsára és hárfára.
EN
Dear Reader,
Today, I write about impressionism.
The impressionism was a style of the painting, in this style the painters tried to paint his impressions. After the painters, the writer also tried to write his impressions.
The impressionism in the music is very special. The music is always express emotions, moods, if you like, impressions. At the ancient times, the music was the way of the communication with the God. But if you see Debussy’s The sea, you can consider the way as Debussy “paint” the sea.
The music is the day was also written by Debussy. As I mentioned, Debussy was the most prominent figure of the musical impressionism. The music which I share have a very interesting facture. Debussy use flute, viola and harp, this is a very interesting ensemble. So, listen the music of the day!
... ahogy a címből is rájöhetett, ma Franz Schubert-tel és az ő leghíresebb műveivel A halál és a lányka című dal és az azonos című vonósnégyesével fogok foglalkozni.
Franz Schubert tagadhatatlanul a romantikus dal legnagyobb mestere, de vitathatatlan érdemei vannak az instrumentális muzsika terén is.
A dal szövege Matthias Claudius, a két művel megegyező című, verse, melynek egy magyar fordítása a következő (fordította: Szalki Bernáth Attila):
A halál és a lányka
A lányka:
Csak tűnj el! óh, csak tűnj el!
Csak menj el, bősz halál!
Ifjú vagyok még, menj el,
Ne érj hozzám, ne bánts!
A halál:
A két kezed nyújtsd csak szép tünemény!
Nem bántlak, tars te jó barátnak.
Ne félj! Hisz vad nem vagyok én,
Aludj el karjaimban lágyan!
Érdekes, hogy mind a versben, mind a dalban a lányka szövege és dallama a zaklatottabb, a zongoraszólam is erősen figurált, Schubert ebben a versszakban a zongora középső és magasabb regisztereit használja, a haláltól való féleme jelenik meg benne, mind a lírában, mind a zenében.
Ezzel szemben a halál versszaka mind zenében, mind lírában a nyugalmat, a békességet sugározza. A nyugalmat tovább fokozza, hogy a mű egészét végig kísérő moll akkordok itt a zongora méyebb regisztereiben szólalnak meg.
A vers, és ezzel együtt a dal, külön érdekessége, hogy egy szerelmi szál is beleérezhető. Vagyis az első versszakban a lányka elutasítja a közeledő férfit (a halált), még a második verszekban az elutasított férfi próbálja magához édesgetni a szeretett nőt. Ennek az értelmezésnek a külön érdekessége, hogy a férfi, mint a halál jelenik meg. Érdekes és elgondolkodtató kép ez...
A dal motívumai jelennek meg az azonos című vonósnégyes második tételében is, ebből is egyértelművé válik, hogy a vonósnégyes előtt 6 évvel keltekezett dal az alapja a vonósnégyes mondanivalójának. Ezzel a művel kapcsolatban a hangnemet szereném, mint egy nagyon érdekes tényezőt, kiemelni. Ez a hangnem a d-moll, ami a komolyzenében igen gyakran a elmúlás hangulatának megteremtését szolgálja.
Végezetül hallgasuk meg A halál és a lányka című dalt, és Schubert egyik leghíresebb művét a d-moll vonósnégyest, melynek címe szintén A halál és a lányka.
EN
Dear
Reader,
I
write Franz Schubert’s Death and the Maiden, which one of his most
famous work. I deal whit both the song and the string quartet.
Franz Schubert was undeniably the
greatest master of romantic song, but he composed instrumental music
too.
The
lyrics of the song was written by Matthias
Claudius. The poem, the song and the string
quartet title is identical.
Death and the Maiden
The Maiden:
"Oh! leave me! Prithee, leave me! thou grisly man of bone!
For life is sweet, is pleasant.
Go! leave me now alone!
Go! leave me now alone!"
Death:
"Give
me thy hand, oh! maiden fair to see,
For I'm a friend, hath
ne'er distress'd thee.
Take courage now, and very soon
Within
mine arms shalt softly rest thee!"
Both on the poem and both on the song, the maiden lyrics and melody
are distracted, it is so interesting, and the piano accompaniment has
a tight figuration. In this verse, Schubert used the middle and high
register of the piano.
The fear of the Death expressed in this verse,
both the poem and both the music.
In contrast, the verse of the Death is calm in music and calm in
lyrics. The calmness increased by the minor chords, which can be
heard the whole piece, but in this verse Schubert use the lower
register of the piano.
A curiosity, you can construe the poem (and the song) as a “love
story”, in which the girl refuse the man (the Death), but the men
continue the courtship, and try get the love of the girl…
The melody of the sing is recognizable in the second movement of the
string quartet, from this fact is unequivocal that, the song and the
string quartet have a same feeling and idea.
The question of the key is also interesting. This two pieces are in d
minor, which key is an often used by the composers to create the mood
of fate.
Finally, let listen to the song and the string quartet.