A hegedű (Brahms: Hegedűverseny)

HU
Kedves Olvasó!

A vonósok közül először a hegedű kerül terítékre.

A hegedű a vonósok legmagasabb hangú tagja, négy egymástól kvint távolságra hangolt húrja van. Kialakulása már a reneszánsz korban elkezdődött sőt a barokk korra gyakorlatilag már a mai formájában ismerték. Mivel nagyon régóta ismert hangszer igen széles ismertségre tett szert és igen tekintélyes irodalommal rendelkezik.

EN

Dear Reader,

I write about violin first.

The violin is very well-known instrument. It formation had begun at the Renaissance era, and in the Baroque era, it got its eventual form. Because it is an old and enough versatile instrument, it has a very wide literature.

Johannes Brahms: Concerto for violin

Arturo Márquez: Danzón no. 2

HU
Kedves Olvasó!

Ma a komolyzene talán legmeghatározóbb együtteséről a szimfónikus zenekarról fogok írni. Jól alkalom ez arra is, hogy a következő bejegyzésekben bemutassam a zenekar vonós szekcióját.

A szimfónikus zenekar hangzásának alapját a vonósok adják, melyet a fafúvósok és a rezesek szineznek, illetve gyakran használnak benne ütős hangszereket is. A szimfónikus zenekar kialakulása a XVII. században kezdődött, de igazán csak a klasszicizmusban terjedt el. A romantika során egyre több fafúvós és rézfúvós került a zenekarba, majd modernségben az ütös szekció is kibővült.

A mai zenemű nem szimfónia lesz, hanem Arturo Márquez mexikói zeneszerző Danzónja, melyben latin amerikai ritmusok és dallamok szólalnak meg szimfónikus zenekaron. A mű egyébként meglehetősen ismert, a mexikóiak második himnuszuknak tekintik.

EN
Dear Reader,

I write about the major ensemble of the classical music. And it is a good reason to write about the string section of the ensemble in the next posts.

The base of symphonic orchestra is the string section, and it is coloured with woodwinds and brass, the percussions are also an often used section. The symphonic orchestra is formed in the XVII. century, but it spread in the era of Classicism. In the romantic era, the symphonic orchestra got more winds and percussions.

The music of the day is not a symphony, I share Arturo Márquez's Danzón. In this piece, the symphonic orchestra plays Latin American rhythms and melodies. Otherwise, the piece is rather known, the Mexicans considered theirs second anthem.

Ligeti: Poème symphonique

HU
Kedves Olvasó!

Ma egy igazi kuriózumról írok. A mű Ligeti György Poème symphonique-ja, amit 100 metronomra írt a zeneszerző, tehát az interpretációjához nincs szükség előadóművészekre. A mű tulajdonképpen egy ritmusgyakorlat, amelyen Ligeti a polifónikus zenei szerkezetet vizsgált. A mű dadaista alkotásnak tekinthető, bár jóval a dadaizmus időszaka után született.

EN
Dear Reader,

I write a real curiosity today. The piece is György Ligeti's Poème symphonique, what he composed for 100 metronomes, thus do not need musicians to perform this piece. Strictly speaking, this composition is a rhythm study, whereat Ligeti investigated the structure of polyphonic music. This piece is a Dadaist composition, but it created after the Dadaism.

Paul Creston: Szaxofonverseny

HU
Kedves Olvasó!

A mai bejegyzésben a blogomban eddig nem említett hangszerről a szaxofonról írok.

Be kell vallanom nem igazán kedvelem a szaxofont, mint hangszert (legalábbis a komolyzenében, a jazz az egy teljesen más téma). Ennek egyik oka, hogy a szaxofont Adolph Sax a fafúvósok és a rézfúvósok közötti tér áthidalására tervezte, aminek  véleményem szerint az lett az eredménye, hogy egy teljesen karakter nélküli hangszer jött létre, ami fúvószenekarban még csak-csak megállja a helyét, de szimfónikus zenekarban és szólóra szinte teljességgel használhatatlan. A másik ok amiért nem kedvelem a szaxofont maguk a szaxofonosok, mivel előadás közben igen sokat mozognak, ami nem baj viszont gyakran minden muzikalitást nélkülözve adják elő a műveket, meg kell vallanom elég nehéz volt olyan komolyzenei művet találnom, amelyben, kellőképpen muzikálisa, zeneileg szépen megformálva adják elő a művet.

Azért, hogy ne csak rosszat írjak a szaxofonról meg kell vallanom, (ahogy már említettem is) hogy a jazzben, főleg a big bandben és szólóban igen szeretem a szaxofont. A jazzszaxofonosok kiváló muzikalitással és csodálatos improvizációs készseggel rendelkeznek, és a jazz stílusába kíválóan illik a szaxofon hangja.

A mai videóban hallható zenemű szerzője Paul Creston (született: Giuseppe Guttoveggio) olasz származású amerikai zeneszerző. Rengeteg művet komponált, köztük szimfóniákat, versenyműveket, vokális muzsikát és korálokat is, de nem volt számára idegen a kamarazene és a filmzene sem.

EN
Dear Reader,

I have not written about saxophone yet.

I have to confess, I do not really like saxophone in the classical music, but in jazz, that a horse of an another colour. The main reason, why I do not like saxophone, because Adolph Sax made this instrument to fill in the space between woodwinds and brass. But I think, thus the saxophone became a characterless instrument. The usage of the saxophone is difficult, mainly in the symphonic orchestra and solo, in the wind band, the usage of saxophone is a borderline case. And the other reason, the saxophone players are often play music, without musicality. Of course, they perform a complete ballet under the concert, but these emotions can not heard in the music.

But, as I mentioned, the jazz saxophonists are very impressive. And I really love as they play.

In the video of the day, we can hear Paul Creston (born Giuseppe Guttoveggio) Italian American composer's piece, Concerto for saxophone. He composed a many genres, thus he wrote symphonies, concertos, vocal music, but he composed chamber music and film music too.

Grieg: Troldhaugeni mennyegző

HU
Kedves Olvasó!

A mai bejegyzésben ismételten zongoramuzsikát linkelek.

A mű szerzője Edvard Hagerup Grieg norvég zeneszerző és zongoraművész. Grieg rengeteg művet írt zongorára. A mai zenemű a Lírai darabok VIII. kötetének (op. 65.) hatodik darabja. A felvételen Szvjatoszlav Richter játszik, akit sokan a XX. század legnagyobb zongoraművészének tartanak.

EN
Dear Reader,

Today, I share piano music.

The composer is Edvard Hagerup Grieg Norwegian composer and pianist. Grieg composed many pieces for piano. The music of the day is a part of the VIII. tome of the Lyrical pieces, the title of the sixth piece is Wedding day at Troldhaugen. The piece was performed by Sviatoslav Richter, who was one of the greatest master of piano in the XX. century.

Jacob de Haan: Oregon

HU
Kedves Olvasó!

A fúvószenekarról már írtam blogomban, ahol megemlítettem a magyarországi  fúvószene helyzetét is. Most ezt annyival szeretném kiegészíteni, hogy bár a fúvószenekarok legtöbbször indulókat és könnyűzenei átiratokat játszanak, ritkábban komolyzenei átiratokat is, de rengetegen írnak komolyzenét fúvószenekarra, melyeket sajnos nagyon ritkán lehet hallani.

A mai zenemű a fúvószenészek körében jól ismert, könnyen fogyasztható, de mégis a fúvószenekarok irodalmának egy értékes darabja.

EN
Dear Reader,

I have written about wind band. Today, I share wind music again.

The music of the day is Jacob de Haan's Oregon. Jacob de Haan is one of the most prominent composer of the wind music. And he is a real star of the wind music.

Tournier: Szonatina hárfára

HU
Kedves Olvasó!

A hárfáról már írtam a blogomban. Most ismét hárfamuzsika kerül terítékre.

A mű szerzője Marcel Lucien Tournier francia komponista, akinek, lévén,hogy maga is hárfán játszott, rengeteg művet írt hárfára. És igen jelentőset alkotott a hárfa oktatásának terén is.

Mára op. 30 szonatináját linkelem. A szonatina műfaja nagyban hasonlít a szonátához, bár mondanivalójában, és koncepciójában a szonátánál kisebb, vázlatosabb.

EN
Dear Reader,

I have written about harp. Today, I share harp music again.

The composer was Marcel Lucien Tournier, who was a harp player too, thus he composed many harp music. And he was a prominent harp teacher too.

Today, I share his op. 30. Sonatina for harp. The sonatina is similar like sonata, but its have a more schematic idea of music.