Ma egy kortárs, argentínai zeneszerző, Máximo Diego Pujol, Buenos Aires felhői című művét linkelem.
Pujol egy Európában kevésbé ismert zeneszerző. Általánosságban is elmondható, hogy a közép- és dél-amerikai zeneszerzők kevésbé ismertek, pedig rengeteg kiváló zeneszerző származik erről a földrészről. Bár a latin amerikai zeneszerzők stílusa igencsak eltér az európai (észak-amerikai) zeneszerzők stílusától, de ezek a művek megis, európai füllel is, hallgatható, könnye fogyasztható és mégis értékes művek.
N
Dear Reader,
I share Máximo Diego Pujol's Clouds of Buenos Aires.
Pujol
is a less known composer in Europe. Generally, the South American
composers not too famous in Europe, but so many good composers born in
this continent. Although, the South American composers have a different style than the European composers, but they also compose great music.
A komolyzene és a komolyzenészek általában törekednek arra, hogy minél jobb és élőbb kapcsolatott alakítsanak ki a társművészetekkel. A tánc, mint művészet nem is létezhet zene nélkül, de a komolyzene megjelenik a színházban, kiállításmegnyitókon és néha irodalmi esteken is és a vokális zenei műfajok szövegei is irodalmi alkotások. Vagy ahol a leggyakrabban találkozik komolyzenével még a komolyzenét nem kedvelő közönség is, a filmekben.
A filmzene egyik legnagyobb mestere Ennio Morricone. Többek között A misszió című filmnek is ő komponálta a kísérőzenéjét, ebből a kísérőzenéből az egyik legismertebb részlet a Gabriel oboája.
EN
Dear Reader,
The classical music and the classical musicians try to connect the other arts. The dance can not be without music, but the classical music appear in the theatres, the exhibition opening and some literary evening, the lyrics of the vocal compositions are also literary works But we met the classical music the most often in the movie films. One of the greatest master of film music is Ennio Morricone. He composed the music of movie film The Mission, one of the most famous sound track of the movie is Gabriel's oboe.
Most egy magyar kórusmű következik. Kocsár Miklós dolgozat fel 4 szólamra Fazekas Mihály Exsurge cor meum című versét. Érdekes, hogy a műről egyetlen felvétel található, egy feltételezhetően középiskolás énekkar adja elő. Az előadás egyébként igen szép, főleg, hogy feltételezhetően nem profi kórus adja elő. Ugyanakkor nekem hiányzik, hogy nincs több felvétel erről az egyébként igencsak sikerült műről.
EN
Dear Reader,
The next is a Hungarian choir piece. Miklós Kocsár worked up Mihály Fazekas's poem, Exsurge cor meum. The piece was performed by an amateur choir, but it is a very good performance. Unfortunately, it is only two performance found on YouTube.
A klasszicizmusról a legtöbb embernek a Haydn, Mozart, Beethoven trió jut eszébe. Most azonban Itáliába látogatunk Francesco Antonio Rosetti G-dúr brácsaversenye segítségével.
EN
Dear Reader,
Haydn, Mozart and Beethoven are the most famous composers of Classicism. But today, I share Francesco Antonio Rosetti Italian composer's Viola Concerto in G major.
Az egyik érdekesség a műfaj. Mint a címe is mutatja a műfaj kamaraszimfónia. Itt tulajdonképen olyan szimfóniáról van szó melynek minden szólamát egy (esetleg kettő-három) ember játsza. Mivel kamarazenéről van szó az ilyen műveket akár karmester nélkül is előadhatnák, általában azonban karmestrerrel együtt adják elő, ami szerintem megöli a kamarazenét, bár kétségtelen, hogy mind a művészi megformálás, mind a mű előadása könnyebb, ha azt karmester segíti. És azt is figyelembe kell venni, hogy tíz-tizenkét fős együttes felett már egyre nehezebben oldható meg, hogy a zenészek mind lássák egymást, ami kezdéseknél, újrakezdéseknél és tempováltásoknál feltétlenül szükséges, hogy a zenemű ne essen szét előadás közben. Valamint az sem elhanyagolható, hogy minél több zenész van egy együttesben annál több zenei gondolatot kell egybegyúrni, hogy a zenemű egységesen szólaljon meg, és ez karmester nélkül nagyobb együtteseknél már nem olyan egyszerű.
A másik érdekesség a zeneszerző Arnold Franz Walter Schönberg, aki nemcsak a dodekafónia atyja, hanem a szeriális zene kitalálója is. Talán ő gyakorolta a legnagyobb hatást a XX. száza zenéjére, ugyanis a XX. században igen kedvelt a szeriális zene, legalábbis igen sok jelentős zeneszerző írt szeriális műveket is, de még ennél is szélesebb körben terjedt el a dodekafónia.
EN
Dear Reader,
I link a very interesting piece, and I will write about two interesting viewpoints.
On the one hand, this piece is a chamber symphony, which is not a regular genre. Strictly speak, this is a symphony, in which all parts are played one musician. Considering, there are numerous parts, it can be very difficult to play. So many problems arise, while the piece was played. For example, the musicians must see each other. It can be difficult to carry out, if much musicians plays. Or, more musicians, more ideas, and it can be difficult to unifies the different ideas in one piece...
On the other hand, Arnold Franz Walter Schönberg was the most influential composer of the XX. century. He created the serial music and the dodecaphony too! So, he was a very brilliant mind. Let's listen his Chamber symphony Op. 9. No. 1.