Bedřich Smetanát sokan ismerik, mint a cseh nemzeti zene megteremtőjét. Legismertebb műve a Hazám cimű szimfónikus költeményének Moldva tétele.
Ma G-moll zongoratrióját linkelem, a művet négyévesen meghalt lánya, Bedřiška emlékére írta.
EN
Dear Reader,
Bedřich Smetana knows as the founder of the Czech national music. One of his most famous piece is The Moldau movement of his symphonic poem, My homeland.
I share his Piano trio in g minor. This piece composed for his daughter, Bedřiška memory, who died at four years old.
Leonard Bernstein a XX. század kiemelkedő dirigense, emellett zeneszerzőként is igen jelentőset alkotott. Legismertebb műve a West Side Story című musical. Sok műfajban alkotott, elsősorban színpadi és filmzenéji tették ismerté zeneszerzőként. Karmesterként művészi nagysága és komolyzenét népszerűsítő tevékenysége tette ismerté.
EN
Dear Reader,
Leonard Bernstein was one of the most prominent conductor of the XX. century and besides he was a significant composer too. His most famous work is maybe the West Side Story, but he composed a many genres e.g. theatre and film music. Besides the conducting, he was famous for classical music promotion.
Mélanie Hélène Bonis francia, romantikus zeneszerző. Életéről sajnos nem sok információt találtam.
Több, mint 300 művet alkotott, kiváltképp kedvelte a zongorát, de szimfónikus műveket is és a vokális műfajok sem álltak tőle távol.
EN
Dear Reader,
Mélanie Hélène Bonis was a French, Romantic composer. Unfortunately, I can not find her biography.
She composed more, then 300 piece, she especially liked the piano, but she composed symphonic pieces too, and the vocal genres were not far from she.
Alexander Fyodorovich Goedicke a XIX-XX. század fordulóján élő és alkotó orosz zeneszerző.
Ez a koncertetüd igen nagy népszerűségnek örved a trombitások körében, elsősorban darabban használt duplanyelv technika viszonylagosan nehezebb interpretációja miatt.
EN
Dear Reader,
Alexander Fyodorovich Goedicke lived the turn of the XIX. century.
This concert etude is very popular among the trumpet player, primarily owing to the double-tongue techniques in the piece, which is a relatively difficult to play in trumpet.
Ma George Gershwin zongoraveresenye kerül terítékre.
George Gershwin (született: Jacob Gershowitz) orosz származású, amerikai zeneszerző. Bár elsősorban jazzmuzsikus volt, de mégis komolyzenei munkássága tette világhírűvé, ő volt az első zeneszerző, aki jazzes hangzást vitt a komolyzenébe, ezáltal teljesen új hangzást adott a szimfónikus zenekarnak. A jazz-zenészek rengeteg művét jazz-ként is játszák, mind a mai napig.
EN
Dear Readers,
George Gershwin is the next composer.
George Gershwin (born: Jacob Gershowitz) was an American composer whit Russian origins. He was primarily a jazz musician, but his classical music works took him the world fame. He was the first composer, who used jazz sounding in his composition, thus he gave a new sounding of the symphonic orchestra.
An interest: The jazz-musician play his work as jazz music up to this day.
A mai bejegyzésben ismételten zongoramuzsikát linkelek.
A mű szerzője Edvard Hagerup Grieg norvég zeneszerző és zongoraművész. Grieg rengeteg művet írt zongorára. A mai zenemű a Lírai darabok VIII. kötetének (op. 65.) hatodik darabja. A felvételen Szvjatoszlav Richter játszik, akit sokan a XX. század legnagyobb zongoraművészének tartanak.
EN
Dear Reader,
Today, I share piano music.
The composer is Edvard Hagerup Grieg Norwegian composer and pianist. Grieg composed many pieces for piano. The music of the day is a part of the VIII. tome of the Lyrical pieces, the title of the sixth piece is Wedding day at Troldhaugen. The piece was performed by Sviatoslav Richter, who was one of the greatest master of piano in the XX. century.
Clara Schumann azon kevés női zeneszerző közé tartozik, akik megállják a helyüket, ebben az erősen férfiak uralta szakmában. Ennek ellenére sajnos mind a mai napig nem kapta meg a neki járó helyet és ismertséget a komolyzenében, Köszönhető ez annak is, férje Robert Schumann volt, aki a romantika legkiemelkedőbb komponistái közé tartozott.
A mai zenemű Clara Schumann opus 6. 6 Soirées musicales sorozatának 4. darabja amely d-mollban íródott.
EN
Dear Reader,
Clara Schumann is the most prominent women composer. It is true, the classical music are dominated by the men. And she did not get her recognition what she deserved, because her husband was Robert Schumann, who was one of the most prominent composer of the Romantic era.
The music of the day is the fourth piece of Clara Schumann's 6 Soirées musicales. It is in D minor.
A mai zenemű egy zongorára írt intermezzo. A szerzője Arthur-Vincent Lourié, aki egy zsidó családból származó orosz zeneszerző. Bár igen jelentős komponistának számít, főleg Oroszországban, Magyarországon szinte sosem lehet hallani műveit. Ezért gondoltam, hogy mára az ő zenéjét linkelem a mai bejegyzés mellé.
HU
Dear Reader,
The music of the day is an intermezzo for piano. The composer was Arthur-Vincent Lourié Russian composer, who comes from a Jewish family.
Mai bejegyzésem középpontjában egy zeneszerző, Alexei Vladimirovich Stanchinsky áll.
Stanchinsky, ahogy a nevéből is kitalálható, orosz zeneszerző. A XIX. század végén XX. század elején élt, sajnos mindössze huszonhat évet. De ahhoz képest, hogy milyen keveset élt, hihetlen művészi magasságokba jutott el. Pályája hat évesen kezdődött, ekkor komponálta és adta elő első műveit. (Tehát jogosan mondható róla, hogy csodagyerek volt, akárcsak Mozart, aki szintén hat évese, kezdett komponálni.) Tizenhat évesen már az akkori orosz zenei élet legnagyobbjaitól tanult zongorázni és komponálni. Tizenkilenc évesen a Moszkvai Konzervatóriumba folytatta tanulmányait. Tanulmányai után a Moszkvai Konzervatóriumban dolgozott. 1908-ban édesapja halála jelentette az első nagy törést az életében, majd ezután nem sokkal diagnosztizálták betegségét is. 1914-ben halt meg rejtélyes körülmények között.
A mai zenemű Stanchinsky Nocturneje. A nocturne (a francia nocturnal szóból ered, ami éjjelit jelent) eredetileg szerenádhoz hasonló többtételes kompozíció, a romantikus zongorairodalomban rendszerint szabadabb formájú, lírai darab. Mai művünk klasszikus dalformában írodott, a kezdő és befejző részek lágyak, andalítóak, nyugalmat árasztóak, melyek közé egy zaklatotabb, nyugtalanabb, izgatottabb rész ékelődik. Érdekes ez a megoldás, és érdekes lehet az értelmezése is...
EN
Dear Reader,
Today, I write about Alexei Vladimirovich Stanchinsky Russian composer.
Stanchinsky lived in the XX. Century and he died at his 26th year of his life. Though, he lived only 26 years, he achivied a high a artistic quality. He began his composing career at his age 6 (he was a wonder child, as Mozart). At 16 years old, he studied the best Russian composers and pianist. At 19 years old, he started the Moscow Conservtory. In 1908, his father dead, this was the first break of his life, after his father death, he was diagnosed his disease. He dead at 1914.
The music of the day is Stanchinsky’s Nocturne. The nocturne originally (French, nightly), like serenade, is a instrumental piece with more movements. In the Romantic piano literature, the nocturne became a freer, lyrical piece. The piece of the day was written in form of songs, in which a distracted section was framed two calm sections.
Előző bejegyzésemben a méltatlanul keveset hallott hárfáról írtam. Ma pedig a mindenki által jól ismert és kedvelt zongora van terítéken.
A zongora igen elterjedett és kedvelt hangszer. Ennek oka a hangszer hihetettlen sokoldalúsága, használható szóló hangszerkénet, írtak darabot négy és több kézre illetve két zongorára is, kedvelet hangszer a kamarazenében, de megtalálható egyes szimfónikus művekben, mint zenekari hangszer, sőt koncsertáló hangszerként is. Emelett igen jelentős szerepet tölt be, mint szólisták kísérőhangszere, hiszen egy jó zongoraátirat akár egy szinfónikus zenekart is képes "helyettesíteni". Kedvelt hangszer a könnyűzenében is.
A hangszer fejlődéstörténete nem túl hosszú, a XVIII. század elején alakult ki a csembalóból, amikor is a csembaló pengető mechanizmusát kalapácsokkal helyettesítették. Ez a változás egyrészt változtatta a hangszer hangszínét, növelte a húr rezgésének idejét és szélesebb dinamikai skálán való játékot tett lehetővé. A változások, olyan sikeresnek bizonyultak, hogy a zongora a XVIII. század végére szinte teljesen kiszorította a csembalót a használatból (amit én személyszerint igencsak sajnálok).
A zongora ma rengeteg koncerten hallható és zongora kiséretben a szólistaként ritkábban hallható hangszerek (például fúvósok) is megszólalhatnak, akár ott is, ahol nem lenne lehetőség egy szinfónikus zenekari kíséret megszólaltatására.
A mai zene Dohnányi Ernő Esz-moll passacaglia-ja lesz. Végezetül, tehát szeretnék pár szót írni a passacaglia műfajáról. A műfaj jellemzően ostinato basszustémára írt variációsorozat, rokon műfaj a ciacona-nal (franciául chaconne). Az autentikus passacaglia-ban a basszus nem variálódik, így ez a műfaj igazi kihívás lehet egy zeneszerzőnek, ahol megmutathatja fantáziáját, variációs késszégét. Természetesen a kor előrehaldtával változott a műfaj, hiszen mint minden géniusz, a zeneszerző zsenik is új utakat keresnek, tágítsák a zene és a műfajok határait. Nincs ez másképpen Dohnányi esetében sem. Dohnányi már nem csak a dallamot, hanem a basszustémát is variálja, de természetesen az eredeti téma mindvégig felismerhető marad. Hallgasuk hát ezt a gyöngyörű későromantikus zongoradarabot, mely műfajának gyökerei a XVI. századra nyúlnak vissza.
EN
Dear Reader,
In
the previous post, I wrote about harp, what is a infrequently heard
instrument. Today I write
about the piano, what is a well-know and popular instrument.
The
piano is a widely used and liked instrument. The reason is evident,
it is many-sided instrument, it can be use as solo instrument,
compose piano music for four and more hands, or two pianos, it is a
popular instrument in the chamber music and it
gets place in the symphonic orchestra, as a member of the orchestra
and as a solo instrument. And
a very often use to accompany the solo instrument, because
very easy to write a good arrangement for piano (and
it can substitute a whole symphonic orchestra).
It is also a popular
instrument in the light music.
The
history of the piano in not too long. It started of the beginning of
the XVIII. century, when
the piano evolved from harpsichord, the
harpsichord’s plectrums changed hammers. This
alteration caused the tone change, increased the length of the tone
and allowed
a wider the volume
range. These
alterations became very successful, hence the piano superseded the
harpsichord (what
is a very sorrowful
fact, I
think).
The
piano is
a very frequently heard instrument as a solo instrument or as an
accompanying instrument whit rarely heard instrument.
The day of the music is Ernő
Dohnányi’s Passacaglia in e flat minor. Finally,
I write some thought about passacagli. The passacagli is a
typically variation genre, the base of the genre is an ostiano bass
theme, it is a related genre whit ciacona (in French chaconne). In he
authentic passicaglia, the bass theme do not varied, thus this genre
is a real challenge the composer, in which the composer can show his
fantasy and his variation facility. In the passing eras, the genre
changed, because all genius find new ways and widen the limit of the
genres. Dohnányi also did it. Dohnányi varied the melody and the
bass theme too, but the theme is recognizable in the whole piece. So,
listen this beautiful music, which genre root in the XVI. century.