Bach: IV. Esz-dúr csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

Bach negyedik csellószvitje Esz-dúrban íródott. Ötödik tétele, mint a harmadik esetében is, bourée. A mai bejegyzésben bemutatott tétel pedig a sarabande.

A sarabande spanyol eredetű, hármas lüktetésű (rendszerint 3/4-es), lassú tempójú szólótánc. Általában szóló-táncosnő adja elő. A klasszikus formájú (tehát barokk) szvitekben a courante-t követi.

EN
Dear Reader,

The fourth cello suite is in E flat major, and the fifth movement (as in the third suite) is bourée. The genre of the day is sarabande.

The sarabande originate from Spain, and it is often in ¾. It is a slow solo dance, which danced by a female dancer. In the Baroque suites, this movement follow the courante.

Bach: III. C-dúr csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

Jelen sorozatunk harmadik darabja C-dúrban íródott. A már rengetegszer említett ötödik tétel ebben a műben a bourée.

A mai bejegyzésben bemutatott tétel pedig courante (olaszul corrente-nek is hívják). Ez a tétel is tánctétel, ahogy az a barokk szvitekre jellemző. És jellemzően az allemande tétel után következik, ahogy jelen esetben is. Bár a courante francia eredetű tánc, a műfaj fejletsége csúcsát Itáliában érte el. Az autentikus francia courante 3/2-es vagy 6/4-es ütemmutatókkal íródott, de az olasz correntében nem ritka a 3/4-es és 3/8-os ütemmutató sem.

EN
Dear Reader,

The third suite is in C major. The fifth movement is bourée.

The third movement, which I write about, is courante. This movement usually follow the allemande movement. The courante originate France, but courante reached them heyday in Italy. The authentic French courante is in 3/2 or 6/4, but Italian courante is often in 3/4 or 3/8.

Bach: II. D-moll csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

A soron következő csellószvit Bach II. d-moll csellószvitje.

Erről a csellószvitről is elmondható ugyanaz, amit az elsőről szóló bejegyzésben írtam. Az a bizonyos ötödik tétel itt is menüett, akárcsak a sorozat első darabjában.

A második tétel az allemande, ami régi, német eredetű páros ütemű, lassú népi tánc. A XVII-XVIII. század táncszvitjeiben rendszerint lassú, 4/4-es stilizált formában jellenik meg. A klasszikus formájú szvitekben (klasszikus formában íródott szvitnek a barokk szvittet tekintem, a klasszicizmusban ez a műfaj meglehetősen visszaszorult, majd a romantikában már sokkal szabadabb formaként tért vissza) gyakran nyitó vagy, mint jelen esetben is, második tételként szerepel.

EN

Dear Reader,

The second cello suite is the next.

The fifth movement is minuet, the second movement is allemand.

The allemande is a early, slow, folk dance from Germany. In the suites of the XVII-XVIII. century are often in 4/4, and they are often stylized. In the Baroque suites, the allemande is often the first or the second movement.

Bach csellószvitjei (I. G-dúr csellószvit)

HU
Kedves Olvasó!

Johann Sebastian Bach hat csellószvitet írt. Ezek a művek közvetlenül egymás után keletkeztek, így én is hat egymásutáni bejegyzésben írok róluk.

Valamennyi csellószvit hat tételes, és az ötödik tétel kivételével a tételek mindíg ugyanahhoz a műformához tartoznak. Mivel hat hat tételes csellószvit van, így úgy gondolom célszerű lehet minden egyes csellószvittel egy-egy tétel bemutatni.

A YouTube videókról annyit érdemes megjegyezni, hogy valamennyi videón a műveket Mstislav Leopoldovich Rostropovich játsza, akit a XX. század legnagyobb csellistájának tartanak.

Az első csellószvit G-dúrban íródott. A már említett ötödik tétele menüett (ahogy a második csellószvitnek is). Az összes csellószvit első tétele a prelúdium, ami előjátékot jelent. Rendszerint rövid, hangszerre írt karakterdarab, mely egy nagyobb volumenű művet vezet be. Jelen esetben a többi tételt vezeti fel.

EN
Dear Reader,

Johann Sebastian Bach composed six suite for violoncello. In the next six post, I will share one-one suite.

All the violoncello suites have six movement. All movements, except the fifth, belongs to the same genres. That’s why I write about one-one movement in one-one post.

The suites was played by Mstislav Leopoldovich Rostropovich, who was one of the best cello player of the XX. century.

The first suite is in G minor. The fifth movement is minuett (as in the second cello suite too), the first movement (as all the cello suites first movement) is preludium.

Március 15.

HU
Kedves Olvasó!

A 1848-ban a mai napon robbant ki a forradalom és szabadságharc. Erre emlékezek a mai zenénkkel.

Az induló műfaja méltán képviseli a magyar fúvószenét, akár nemzetközi szinten is. Legmagasabb szintű művelői ennek a műfajnak a katonazenekarok, hiszen a katonazenekart tulajdonképpen ennek a műfajnak a művelésere hozzták létre.

A már választott induló a Klapka induló, ami azon túl, hogy Klapka György maga is részt vett a szabadságharcban, azért is érdekes, mert szerzője Egressy Béni aki többek között a Szózatot is megzenésítette.

EN
Dear Reader,

In 1848, the Hungarian revolution of 1848-49 started at 15th of March. In this occasion, I choose a Hungarian, military march.

The march is a famous genre of the Hungarian wind music.

The march of the day, which I choose Klapka march. György Klapka was one of the general of the revolution. The composer was Béni Egressy.

Böjtfő vasárnap

HU
Kedves Olasó!

A mai vasárnap böjtfő vasárnap van, ami a keresztyén hagyomány szerint a Nagyböjt első vasárnapja. Erre emlékezek mai zeneművünkkel, ami Anton Bruckner Locus iste című motettája.

Anton Bruckner nem tartozik a legismertebb zeneszerzők közé, pedig elsősorban szimfóniái révén véleményem szerint helyet érdemelne a romantika nagyjai között. A szimfóniáin kívül az egyházzenében is maradandót alkotott, amire remek példa mai zenénk is. A felvétel érdekessége, hogy a művet fiúkar énekli, vagyis a szoprán és alt szólamot kisfiúk, a tenor és basszus szólamot nagyobb fiúk éneklik. Nem mondható ritkaságnak az ilyen együttes, de nem is igazán gyakori, főleg az angolszász területen terjedt el. Az ilyen összeállítású együttesek, mivel az erős női hangok helyett lágyabb fiú hangokon szólal meg a szoprán és az alt, igen kellemes és szép hangzást tudnak elérni.

EN
Dear Reader,

Today is the first Sunday of the Lent, that’s why I choose Anton Bruckner’s Locus iste.

Bruckner was not the most famous composer of the Romantic era, but he was a great composer. He composed gorgeous symphonies and he wrote great motets too.
The piece is performed by Vienna Boys Choir. The sounding of the boys choir is very interesting, because the high voices singed by boys instead women, and this can present very nice sounding.

 

Scarlatti: G-moll toccata csembalóra

HU
Kedves Olvasó!

Mai zenénk Alessandro Scarlatti egyik tokkátája csembalóra. A tokkáta műfaja egyáltalán nem számít ritkaságnak, igen kedvelték a barokk korban, amikor is rengeteg tokkátát írtak mind orgonára, mind csembalóra. De a későbbi korokban is előszeretettel írtak tokkátákat, ekkor már az orgona mellett inkább zongorára. A tokkáta egyébként általában virtuóz futamokkal és gyors figurákkal tűzdelt szabad formájú, fantáziaszerű kompozíció, ami arra vezethető vissza, hogy az első ilyen műveket csembalóra írták. A csembalóról tudni illik, hogy a megszolaltott hang igen gyorsan elhal, ezért a csembalóművek szinte mindig erősen figuráltak, a hosszabban tartott akkordok esetén a arpeggio a csembaló természetes játékmódja. Ezek megfigyelhetők a mai zeneművünkben is, ami Scarlatti G-moll toccatája, csembalóra.

EN
Dear Reader,

The music of the day is Alessandro Scarlatti’s Toccata for harpsichord in G minor.
The toccata is a common genre in the Baroque keyboards literature, but composers wrote toccatas on the Classical and Romantic eras too.
The toccata is free, fantasy-like form of music with virtuoso and fast figures.
The harpsichord’s sound fades soon, thus the arpeggio is the typical way to play chords in this instrument. We can consider this mode of play in the music of the day.