A mai zenemű egy zongorára írt intermezzo. A szerzője Arthur-Vincent Lourié, aki egy zsidó családból származó orosz zeneszerző. Bár igen jelentős komponistának számít, főleg Oroszországban, Magyarországon szinte sosem lehet hallani műveit. Ezért gondoltam, hogy mára az ő zenéjét linkelem a mai bejegyzés mellé.
HU
Dear Reader,
The music of the day is an intermezzo for piano. The composer was Arthur-Vincent Lourié Russian composer, who comes from a Jewish family.
Úgy gondolom, Antonio Vivaldit nem kell bemutatnom a komolyzenét kedvelő közönségnek, valamint nem gondolnám, hogy a szonáta műfaj ismeretlen lenne bárkinek. A műben hallható hangszerekről, a fagottról és a hárfáról, is írtam már blogomba. Ami miatt mégis különleges ez a zenemű, hogy igen kevés művet írtak, amely ezen két hangszeren szólal meg, és még ritkábban adják elő őket. Ezért szeretném megmutatni a kedves Olvasónak, ezt az egyébként igen könnyen fogyasztható, de mindenképpen mesterműnek számító, gyönyörű szonátát.
EN
Dear Reader,
Antonio Vivaldi is a very popular in the world of classical music and the sonata is also a known genre. I wrote about bassoon and harp too. So... Listen this beautiful Sonata for bassoon and harp in A minor from Vivaldi.
Bach csellószvitjei után, a blogomban még nem említett, de a zenében egyáltalán nem ritka műfajt a variációkat fogom a kedves Olvasónak bemutatni.
A mai zenemű Beethoven egyik oboa trioja. Jelen zeneműben két oboa és egy angolkürt muzsikál együtt. Meglehetősen szokatlan, és elég ritkán hallható összeállítás ez. Sajnos Magyarországon mindenféle fúvós kamarazenélés eléggé háttérbe van szorítva (bár tulajdonképpen máshol is), pedig a kamarazenéles az együtt muzsikálás legmagasabb szintje, nemcsak a vonósoknál hanem a fúvósoknál is.
A mű érdekessége, hogy Beethoven ebben a műben nem saját témát dolgoz fel, hanem Mozart Don Giovannijából veszi kölcsön a La ci darem la mano duett dallamát (az eredeti duett egyébként Don Giovanni és Zerlina kettőse) és erre ír variációkat. Ez egyáltalán nem számít ritkaságnak a komolyzenében, bár kétségtelen, hogy a zeneszerzők ritkán dolgozzák fel kortársaik dallamait, inkább az őket megelőző korok nagy mestereinek témáira írnak variációkat.
Végezetül még pár szó ejtenék Beethovenről. Habár Beethovent mindenki ismeri mégis van a néhány eldöntetlen kérdés körülötte. Az egyik legnagyobb, a zenei korszakhoz való tartozás kérdése. Kétségtelen, hogy korai művei és kései művei közül is jónéhány (mint a jelen mű is) magán viseli a bécsi klasszika összes vonását. Ugyanakkor kései művei közül számos túlmutat a klasszicizmuson. Erre a legjobb példa utolsó IX. szimfóniája, amelybe romantikus zenei megoldások vannak és a klasszikára egyáltalán, a romantikára viszont annál inkább jellemző énekes szólisták és kórus van hangszerelve. Ez nehezíti Beethoven zenei korszakokba való besorolását.
Az én személyes véleményem róla, hogy kezdeti éveiben teljes mértéken klasszikus műveket írt, kései éveiben viszont már inkább preromantikusnak tekintem.
Most pedig következzen a minden bejegyzés végén megszokott YouTube videó.
EN Dear Reader,
After the series of Bach’s cello suite, I write about a genre, variation.
The music, which I share today, Beethoven’s oboe trio. In this piece, two oboes play with an English horn. It is an unusual ensemble, and it is very rarely heard too.
In this piece, Beethoven worked up a Mozart from theme. This theme is La ci darem la mano from Don Giovanni (singed by Don Giovanni and Zerlina). And Beethoven composed variations for this melody. It is not a rarely thing, but composers generally use melodies from the composers of the previous eras, and not his contemporaries.
And finally, some words about Beethoven. The theoreticians things Beethoven was the greatest composer of the Classicism. It is true, but the end of his career, his works have romantic features. If we think his 9th symphony, he composed voices in the symphony, typical romantic feature…
And now, here the YouTube video: Beethoven: Oboe trio.
A Nagypéntek és Húsvét után elérkeztünk Bach csellószvitjeinek utolsó darabjához. Ennek a csellószvitnek is, mint az ötödiknek, az ötödik tétele gavotte. A hatodik tétel, amiről pár szót ejtek is, pedig gigue.
A gigue gyors, élénk mozgású tánc általában páros ütemmutatójú (jellemzően 12/8 vagy 4/4), de gyakran triolás alakulatokat használ. Gyakran szerpel a XVII-XVIII. század táncszvitjeiben. A klasszikus formájú szvitekben gyakaran az utolsó tétel szerepét tölti be.
EN
Dear Reader,
After Good Friday and Easter, here comes the last post of series of Bach’s cello suites. The fifth movement is gavotte, and I write about the sixth movement, gigue, today.
The gigue is a fast dance, often in 12/8 or 4/4, but the composers often use triplets. The gigue is often the last movement of the suites.
Ma Nagypéntek van. Ezen alkalomból ismét megszakítom Bach csellószvitjeiből álló sorozatomat és Jézus Krisztus megváltó áldozatára emlékezek két motettával.
EN
Dear Reader,
Today is Good Friday. For this occasion I interrupt the series of the cello suites of Bach and I remember the death of Jesus Christ.
Elérkeztünk az ötödik csellószvithez. Ennek a csellószvitnek az ötödik tétele gavotte.
Mivel ez az ötödik csellószvit, a csellószvitek ötödik tételeiről fogok pár szót írni. Ezek a következők: az első és második csellószvit ötödik tételei menüettek, a harmadik negyedik esetben az ötödik tétel bourée, a jelen ötödik és a következő hatodik csellószvit ötödik tétele pedig gavotte. Most ezeket veszem sorba.
A menüett francia eredetű, régi, udvari tánc, 3/4-es ütemmutatójú, néha negyed auftakt-tal indul. Nemcsak szvitekben hangozhat el, hanem szonáták és szimfóniák állandó tételt. A mannheim-i iskola ugyan a szonáták negyedik tételnek írja elő, de Joseph Haydn óta az utolsó előtti, általában harmadik tételként hangzik el. Rendszerint dal formájú.
A bourée szintén francia eredetű, élénk mozgású tánc. Ütemmutatója 4/4, redszerint két nyolcad felütéssel kezdődik. Stilizált formában igen gyakori a szvitirodalomban.
A gavotte mérsékelt tempójú, kissé ünnepélyes jellegű francia tánc. Ütemmutatója 2/4 vagy alla breve. Mindig fél ütem felütéssel indul.
EN
Dear Reader,
Here comes the fifth cello suite. The fifth movement of the cello suite is gavotte.
This is the fifth cello suite, thus I write about the fifth movements. In the first and second suites, the fifth movements are minuet, in the third and fourth suites, they are bourée, and in the fifth and sixth suites, the fifth movements are gavotte.
The minuet is an old French dance in 3/4, sometimes it have a quarter note up beat. The minuet is often the fifth movement of the suites, but it is often part of the classic sonatas and symphonies as the third movement. It have often song form.
The bourée also originate from France, and it has a lively motion. It is in 4/4 and it usually have two eight note up beat.
The gavotte have a moderated tempo and it also originate from France. It is in 2/4 or alla breve, with a half bar up beat.