Bach: V. C-moll csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

Elérkeztünk az ötödik csellószvithez. Ennek a csellószvitnek az ötödik tétele gavotte.

Mivel ez az ötödik csellószvit, a csellószvitek ötödik tételeiről fogok pár szót írni. Ezek a következők: az első és második csellószvit ötödik tételei menüettek, a harmadik negyedik esetben az ötödik tétel bourée, a jelen ötödik és a következő hatodik csellószvit ötödik tétele pedig gavotte. Most ezeket veszem sorba.

A menüett francia eredetű, régi, udvari tánc, 3/4-es ütemmutatójú, néha negyed auftakt-tal indul. Nemcsak szvitekben hangozhat el, hanem szonáták és szimfóniák állandó tételt. A mannheim-i iskola ugyan a szonáták negyedik tételnek írja elő, de Joseph Haydn óta az utolsó előtti, általában harmadik tételként hangzik el. Rendszerint dal formájú.

A bourée szintén francia eredetű, élénk mozgású tánc. Ütemmutatója 4/4, redszerint két nyolcad felütéssel kezdődik. Stilizált formában igen gyakori a szvitirodalomban.

A gavotte mérsékelt tempójú, kissé ünnepélyes jellegű francia tánc. Ütemmutatója 2/4 vagy alla breve. Mindig fél ütem felütéssel indul.

EN

Dear Reader,

Here comes the fifth cello suite. The fifth movement of the cello suite is gavotte.

This is the fifth cello suite, thus I write about the fifth movements. In the first and second suites, the fifth movements are minuet, in the third and fourth suites, they are bourée, and in the fifth and sixth suites, the fifth movements are gavotte.

The minuet is an old French dance in 3/4, sometimes it have a quarter note up beat. The minuet is often the fifth movement of the suites, but it is often part of the classic sonatas and symphonies as the third movement. It have often song form.

The bourée also originate from France, and it has a lively motion. It is in 4/4 and it usually have two eight note up beat.

The gavotte have a moderated tempo and it also originate from France. It is in 2/4 or alla breve, with a half bar up beat.

A magyar költészet napja

HU
Kedves Olvasó!

Megszakítom Bach csellószvitjeiről írott sorozatomat, ugyanis a mai napon, 1905-ben, született József Attila. Ennek tiszteletére 1964 óta ez a nap a magyar költészet napja (a rendszerváltás után a Magyar Írószöbvetség is csatlakozott a rendezvényekhez).

A költészet és a zene egy tőröl eredeztetthető. Ez a közös tő a középkori trubadúr költészet, ahol a lovag-költők a vereseiket hangszerrel (legtöbbször lanttal) kísérték. A két műfaj valószinűleg akkor válhatott szét, amikor a jobb hangú, nagyobb muzikalitású lovagok a zenét a szöveg felé helyezték, míg a kevésbé jó hangi adottságú lovagok ezen hiányosságukat a szöveg igényesebb megformálásával egyenlítették ki. Ezután a zene és a költészet haladt tovább a maga útjan, de igen gyakran összetalálkoztak. Hiszen a kórusművek, dalok szövegei mind irodalmi művek, ugyanakkor a ritmika, a hangsúlyok igen fontos szerepet játszanak a költészetben, ami egyértelműen a zenéből származik. Később a romanika korában, a programzene megjelenésekor nem ritka, hogy egy-egy mű programját irodalmi alkotás adja. Illetve ettől a kortól vált igazán kedvelté versek dal vagy kórusmű formájában történő megzenésítése is.

A mai zenemű ez utóbbira ad példát. A vers: Kölcsey Ferenc: Huszt. Aki megzenésítette: Kodály Zoltán.

EN
Dear Reader,

I interrupt my series of Bach’s cello suites, because Attila József (Hungarian poet) born at this day, in 1905. Since 1964, this day is the day of the Hungarian poetry.

The music and the poetry have a same origin. This origin was the troubadour poetry. And the music and poetry branched when the the troubadours, who had a nice voice and great musicality specialized the music, and the troubadours, who had less musicality, specialized the poetry. But the music and poetry never took leave of each other. The lyrics of the songs and choruses are poems. And the classical music often take part in literature events.

The music of the day is a chorus which based on a poem. The poem is Ferenc Kölcsey’s Huszt. The music was composed by Zoltán Kodály.

Bach: IV. Esz-dúr csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

Bach negyedik csellószvitje Esz-dúrban íródott. Ötödik tétele, mint a harmadik esetében is, bourée. A mai bejegyzésben bemutatott tétel pedig a sarabande.

A sarabande spanyol eredetű, hármas lüktetésű (rendszerint 3/4-es), lassú tempójú szólótánc. Általában szóló-táncosnő adja elő. A klasszikus formájú (tehát barokk) szvitekben a courante-t követi.

EN
Dear Reader,

The fourth cello suite is in E flat major, and the fifth movement (as in the third suite) is bourée. The genre of the day is sarabande.

The sarabande originate from Spain, and it is often in ¾. It is a slow solo dance, which danced by a female dancer. In the Baroque suites, this movement follow the courante.

Bach: III. C-dúr csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

Jelen sorozatunk harmadik darabja C-dúrban íródott. A már rengetegszer említett ötödik tétel ebben a műben a bourée.

A mai bejegyzésben bemutatott tétel pedig courante (olaszul corrente-nek is hívják). Ez a tétel is tánctétel, ahogy az a barokk szvitekre jellemző. És jellemzően az allemande tétel után következik, ahogy jelen esetben is. Bár a courante francia eredetű tánc, a műfaj fejletsége csúcsát Itáliában érte el. Az autentikus francia courante 3/2-es vagy 6/4-es ütemmutatókkal íródott, de az olasz correntében nem ritka a 3/4-es és 3/8-os ütemmutató sem.

EN
Dear Reader,

The third suite is in C major. The fifth movement is bourée.

The third movement, which I write about, is courante. This movement usually follow the allemande movement. The courante originate France, but courante reached them heyday in Italy. The authentic French courante is in 3/2 or 6/4, but Italian courante is often in 3/4 or 3/8.

Bach: II. D-moll csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

A soron következő csellószvit Bach II. d-moll csellószvitje.

Erről a csellószvitről is elmondható ugyanaz, amit az elsőről szóló bejegyzésben írtam. Az a bizonyos ötödik tétel itt is menüett, akárcsak a sorozat első darabjában.

A második tétel az allemande, ami régi, német eredetű páros ütemű, lassú népi tánc. A XVII-XVIII. század táncszvitjeiben rendszerint lassú, 4/4-es stilizált formában jellenik meg. A klasszikus formájú szvitekben (klasszikus formában íródott szvitnek a barokk szvittet tekintem, a klasszicizmusban ez a műfaj meglehetősen visszaszorult, majd a romantikában már sokkal szabadabb formaként tért vissza) gyakran nyitó vagy, mint jelen esetben is, második tételként szerepel.

EN

Dear Reader,

The second cello suite is the next.

The fifth movement is minuet, the second movement is allemand.

The allemande is a early, slow, folk dance from Germany. In the suites of the XVII-XVIII. century are often in 4/4, and they are often stylized. In the Baroque suites, the allemande is often the first or the second movement.

Bach csellószvitjei (I. G-dúr csellószvit)

HU
Kedves Olvasó!

Johann Sebastian Bach hat csellószvitet írt. Ezek a művek közvetlenül egymás után keletkeztek, így én is hat egymásutáni bejegyzésben írok róluk.

Valamennyi csellószvit hat tételes, és az ötödik tétel kivételével a tételek mindíg ugyanahhoz a műformához tartoznak. Mivel hat hat tételes csellószvit van, így úgy gondolom célszerű lehet minden egyes csellószvittel egy-egy tétel bemutatni.

A YouTube videókról annyit érdemes megjegyezni, hogy valamennyi videón a műveket Mstislav Leopoldovich Rostropovich játsza, akit a XX. század legnagyobb csellistájának tartanak.

Az első csellószvit G-dúrban íródott. A már említett ötödik tétele menüett (ahogy a második csellószvitnek is). Az összes csellószvit első tétele a prelúdium, ami előjátékot jelent. Rendszerint rövid, hangszerre írt karakterdarab, mely egy nagyobb volumenű művet vezet be. Jelen esetben a többi tételt vezeti fel.

EN
Dear Reader,

Johann Sebastian Bach composed six suite for violoncello. In the next six post, I will share one-one suite.

All the violoncello suites have six movement. All movements, except the fifth, belongs to the same genres. That’s why I write about one-one movement in one-one post.

The suites was played by Mstislav Leopoldovich Rostropovich, who was one of the best cello player of the XX. century.

The first suite is in G minor. The fifth movement is minuett (as in the second cello suite too), the first movement (as all the cello suites first movement) is preludium.

Március 15.

HU
Kedves Olvasó!

A 1848-ban a mai napon robbant ki a forradalom és szabadságharc. Erre emlékezek a mai zenénkkel.

Az induló műfaja méltán képviseli a magyar fúvószenét, akár nemzetközi szinten is. Legmagasabb szintű művelői ennek a műfajnak a katonazenekarok, hiszen a katonazenekart tulajdonképpen ennek a műfajnak a művelésere hozzták létre.

A már választott induló a Klapka induló, ami azon túl, hogy Klapka György maga is részt vett a szabadságharcban, azért is érdekes, mert szerzője Egressy Béni aki többek között a Szózatot is megzenésítette.

EN
Dear Reader,

In 1848, the Hungarian revolution of 1848-49 started at 15th of March. In this occasion, I choose a Hungarian, military march.

The march is a famous genre of the Hungarian wind music.

The march of the day, which I choose Klapka march. György Klapka was one of the general of the revolution. The composer was Béni Egressy.