Borodin: Serenata alla spagnola

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra Alexander Porfiryevich Borodinról írok pár gondolatot.

Borodin igencsak különleges zeneszerző, gyerekkorában nemcsak a zene, de a természettudományok is érdekelték. Sőt tulajdonképpen több tanulmányt folytatott természettudományos területen, mint zenében (legalábbis hivatalosan).

Tanult a szentpétervári Orvosi-Sebészeti Akadémián, ahol kitünetéssel végzet, majd két év múlva, már kémiából doktorált. Ezen a tudományterületen érte el legnagyobb tudományos sikereit. A diplomája után tanársegédi kinevezést kapott, majd 1860-ban részt vett a világ első kémiai témájú konferenciáján, Kahlsruheban, ahol Oroszországot rajta kívül, az akkor még fiatal Mengyelejev (a periódusos rendszer későbbi megalkotója) képviselte ezen a konferencián. 1864-ben professzori kinevezést kapott (szintén kémiából). Sőt Oroszországban mind a mai napig tanítják az ún. Borodin-egyenletet.

Kiemelkedő tudományos munkája mellett zenei munkássága is kiemelkedő. A XIX. század megkerülhetetlen orosz zeneszerzője, az Orosz ötök (magukat Újítóknak nevezték) tagja. Nemcsak orosz, de más európai zeneszerzőkkel is volt kapcsolata, többek között Liszt Ferenccel is levelező viszonyban állt, aki elismerte és támogatta zeneszerzői munkáját.

EN
Dear Reader,

Today, I write about Alexander Porfiryevich Borodin.

Borodin was a very special composer, in his childhood, he interested in not only music, but natural science too. Moreover, he studied more natural science then music (at least formally).
He studied in the Medical–Surgical Academy in St Petersburg, and he took an honours degree, 2 years later, he doctored in chemistry. He reached the greatest scientific achievements in this field. After his graduation, he got a job as an Assistant Professor. In 1860, he participated the first conference of chemistry in Kahlsruhe, the other Russian chemist, who take part this conference was the young Mendeleev (he created the periodic table of the elements).
In 1864, he got a appointment as a professor (in the field of chemistry). Moreover, in Russia, the Borodin reaction is a taught chemical equation.
Besides his emergent scientific work, he was a great composer too. He was one of the unavoidable Russian composers of the XIX. century, and member of The Five. He liaised not only Russian, but European composers too, he was a pen pal of Liszt, who acknowledged and support his composer's work.

Shostakovich: Esz-dúr csellóverseny

HU
Kedves Olvasó!

Dmitri Dmitriyevich Shostakovich a XX. század egyik legismertebb orosz komponistája. Ma Esz-dúr csellóversenyét linkelem.

EN
Dear Reader,

Dmitri Dmitriyevich Shostakovich was one of the most prominent, Russian composer of the XX. century. I link Cello concerto No. 1 in E flat major.

Brahms: H-moll klarinétötös

HU
Kedves Olvasó!

A kamarazene rengeteg formációban megszólalhat. A legtradícionálisabb formája talán a vonósnégyes, de egészen szokatlan összeállításokkal is találkozhatunk. A klarinétötös (ami tulajdonképpen egy klarinéttal kiegészített vonósnégyes) a klasszicizmus korában alakulta ki, amikor is megalkották a klarinétott. Ismert, hogy Wolfgang Amadeus Mozart egyből megkedvelte ezt az új hangszert.

A mai mű Brahms H-moll klarinétötöse. Bár Brahms a romantika korában élt, de tudatosan visszanyúlt a klasszicista formákhoz, ez ebbe a műben is jól megfigyelhető (mint Brahms szinte összes művében).

EN
Dear Reader,

The chamber music was played by a many ensemble. The most traditional ensemble is the string quartet, but we can find anti conventional ensembles too. The clarinet quintet (which is a string quartet with clarinet) founded in the Classicism, when the clarinet were invented. The clarinet was Mozart favourite instrument.

The piece of the day is Clarinet quintet in B minor by Brahms. Brahms lived in the era of Romanticism, but he used the style of Classicism, what we can consider in this piece too.

Vivaldi: Szonáta oboára, csellóra és csembalóra

HU
Kedves Olvasó!

A mai bejegyzésben egy kellemes reneszánsz szonátát linkelek Antonio Vivalditól.

A szonáta oboára, csellóra és csembalóra íródott. Már mindhárom hangszerről írtam a blogomba mégha csak futólag is. Pár szót azért szeretnék ejteni a csembalóról.

Sajnos a csembaló meglehetősen ritkán hallott hangszer, főleg Magyarországon. De sajnos külföldön is csak régizene együttesekben hallható elsősorban. Az is szomorú, hogy a klasszicizmus óta a zongora teljesen kiszorította a csembalót, és azóta nem is igazán koponálnak csembalót a zeneművekben, pedig ez az igen érdekes és szép hangú hangszer igen értékes tagja lehetne a modern kamarazenekaroknak is.

EN
Dear Reader,

Today, I share a Renaissance sonata from Antonio Vivaldi.
The sonata composed for oboe, violoncello and harpsichord. I have written  about these instruments in previous posts.

The harpsichord is a very rarely heard instrument, because the piano displaced. It is so sad, because, personally, I love the sound of harpsichord and I think, the modern ensembles cloud reach very nice and interesting sounding with harpsichord.

A vonosnégyes (Ravel: F-dúr vonósnégyes)

HU
Kedves Olvasó!

A vonósnégyes a kamarazenei együttesek talán legelterjedtebb formája. Köszönhető ez annak, hogy a hangszerei, ha nem is teljesen a mai formájukban, de már a reneszánsz korban is ismerték.

A mai zenemű Maurice Ravel F-dúr vonósnégyese. Ravel nevéről legtöbbeknek a Bolero, valamint  Muszorgszkij Egy kiállítás képei-nek a meghangszerelése jut eszébe, de a francia művész munkássága ennél sokkalta szerteágazóbb. Alkotott többek között balett és opera műfajában is, de kamarazenei munkássága sem elhanyagolható.

EN
Dear Reader,

The string quartet is the most popular ensemble in the chamber music.

The music of the day is Maurice Ravel's String quartet in F major. Ravel is a well-known composer, one of his most famous works is Bolero, but he arranged Mussorgsky's Pictures of an Exhibition.
Ravel are composed pieces in a many genre, he composed ballet and opera, but he also composed chamber music too.

A cselló (Volkmann: Csellóverseny Op. 33.)

HU
Kedves Olvasó!

A cselló a vonós hangszerek tenor hangszerének tekinthető. A blogomban már több csellóval kapcsolatos bejegyzés volt. Ez is jól mutatja, hogy a cselló milyen széles irodalommal rendelkezik.

A zeneszerző, Robert Volkmann, német származású magyar komponista. Kevésbé ismert romantikus zeneszerző pályája során Szászországtól, Prágán át, Pesten és Bécsben is megfordult. Rengeteg műfajban alkotott, mint például zongoraszólók, kamarazenekari művek, szimfónikus művek, de írt egyházzenei és egyéb vokális műveket is.

EN
Dear Reader,

The violoncello is the tenor of the strings. I have written violoncello many times, it is a good example to demonstrate, the violoncello have a very wide literature.

The composer, Robert Volkmann, was German, but he lived in Hungary. Volkamann is less-known Romantic composer, but he worked a lots of big city of Middle Europe, for example Prague or Vienna.

Robert Volkmann: Concerto for violoncello

Schubert: A-moll szonáta arpeggionera

HU
Kedves Olvasó!

Schubert 1824-ben írt meg arpeggione szonátáját. Az arpeggione ma már kevésbé használt hat húros vonós hangszer. Szólamát, amennyiben nincs arpeggione csellón szokták játszani. A jelen művet is rengetege előadásban szólaltatják meg cselló.

A mai bejegyzés végére két videó linkelek, az első egy a jelenkorra jellemző csellóval interpretált változat, a második az autentikus arpeggiones előadás.

EN
Dear Reader,

Schubert composed his Sonata for arpeggione in A minor in 1824. The arpeggione is a rarely used instrument nowadays. The part of arpeggione played violoncello in the modern performances.

In the end of the post, I share two YouTube videos. In the first video, the arpeggione part is played by violoncello, in the second record, we can listen the authentic version whit arpeggione.

Bach: VI. D-dúr csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

A Nagypéntek és Húsvét után elérkeztünk Bach csellószvitjeinek utolsó darabjához. Ennek a csellószvitnek is, mint az ötödiknek, az ötödik tétele gavotte. A hatodik tétel, amiről pár szót ejtek is, pedig gigue.

A gigue gyors, élénk mozgású tánc általában páros ütemmutatójú (jellemzően 12/8 vagy 4/4), de gyakran triolás alakulatokat használ. Gyakran szerpel a XVII-XVIII. század táncszvitjeiben. A klasszikus formájú szvitekben gyakaran az utolsó tétel szerepét tölti be.

EN
Dear Reader,

After Good Friday and Easter, here comes the last post of series of Bach’s cello suites. The fifth movement is gavotte, and I write about the sixth movement, gigue, today.

The gigue is a fast dance, often in 12/8 or 4/4, but the composers often use triplets. The gigue is often the last movement of the suites.

Bach: V. C-moll csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

Elérkeztünk az ötödik csellószvithez. Ennek a csellószvitnek az ötödik tétele gavotte.

Mivel ez az ötödik csellószvit, a csellószvitek ötödik tételeiről fogok pár szót írni. Ezek a következők: az első és második csellószvit ötödik tételei menüettek, a harmadik negyedik esetben az ötödik tétel bourée, a jelen ötödik és a következő hatodik csellószvit ötödik tétele pedig gavotte. Most ezeket veszem sorba.

A menüett francia eredetű, régi, udvari tánc, 3/4-es ütemmutatójú, néha negyed auftakt-tal indul. Nemcsak szvitekben hangozhat el, hanem szonáták és szimfóniák állandó tételt. A mannheim-i iskola ugyan a szonáták negyedik tételnek írja elő, de Joseph Haydn óta az utolsó előtti, általában harmadik tételként hangzik el. Rendszerint dal formájú.

A bourée szintén francia eredetű, élénk mozgású tánc. Ütemmutatója 4/4, redszerint két nyolcad felütéssel kezdődik. Stilizált formában igen gyakori a szvitirodalomban.

A gavotte mérsékelt tempójú, kissé ünnepélyes jellegű francia tánc. Ütemmutatója 2/4 vagy alla breve. Mindig fél ütem felütéssel indul.

EN

Dear Reader,

Here comes the fifth cello suite. The fifth movement of the cello suite is gavotte.

This is the fifth cello suite, thus I write about the fifth movements. In the first and second suites, the fifth movements are minuet, in the third and fourth suites, they are bourée, and in the fifth and sixth suites, the fifth movements are gavotte.

The minuet is an old French dance in 3/4, sometimes it have a quarter note up beat. The minuet is often the fifth movement of the suites, but it is often part of the classic sonatas and symphonies as the third movement. It have often song form.

The bourée also originate from France, and it has a lively motion. It is in 4/4 and it usually have two eight note up beat.

The gavotte have a moderated tempo and it also originate from France. It is in 2/4 or alla breve, with a half bar up beat.

Bach: IV. Esz-dúr csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

Bach negyedik csellószvitje Esz-dúrban íródott. Ötödik tétele, mint a harmadik esetében is, bourée. A mai bejegyzésben bemutatott tétel pedig a sarabande.

A sarabande spanyol eredetű, hármas lüktetésű (rendszerint 3/4-es), lassú tempójú szólótánc. Általában szóló-táncosnő adja elő. A klasszikus formájú (tehát barokk) szvitekben a courante-t követi.

EN
Dear Reader,

The fourth cello suite is in E flat major, and the fifth movement (as in the third suite) is bourée. The genre of the day is sarabande.

The sarabande originate from Spain, and it is often in ¾. It is a slow solo dance, which danced by a female dancer. In the Baroque suites, this movement follow the courante.

Bach: III. C-dúr csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

Jelen sorozatunk harmadik darabja C-dúrban íródott. A már rengetegszer említett ötödik tétel ebben a műben a bourée.

A mai bejegyzésben bemutatott tétel pedig courante (olaszul corrente-nek is hívják). Ez a tétel is tánctétel, ahogy az a barokk szvitekre jellemző. És jellemzően az allemande tétel után következik, ahogy jelen esetben is. Bár a courante francia eredetű tánc, a műfaj fejletsége csúcsát Itáliában érte el. Az autentikus francia courante 3/2-es vagy 6/4-es ütemmutatókkal íródott, de az olasz correntében nem ritka a 3/4-es és 3/8-os ütemmutató sem.

EN
Dear Reader,

The third suite is in C major. The fifth movement is bourée.

The third movement, which I write about, is courante. This movement usually follow the allemande movement. The courante originate France, but courante reached them heyday in Italy. The authentic French courante is in 3/2 or 6/4, but Italian courante is often in 3/4 or 3/8.

Bach: II. D-moll csellószvit

HU
Kedves Olvasó!

A soron következő csellószvit Bach II. d-moll csellószvitje.

Erről a csellószvitről is elmondható ugyanaz, amit az elsőről szóló bejegyzésben írtam. Az a bizonyos ötödik tétel itt is menüett, akárcsak a sorozat első darabjában.

A második tétel az allemande, ami régi, német eredetű páros ütemű, lassú népi tánc. A XVII-XVIII. század táncszvitjeiben rendszerint lassú, 4/4-es stilizált formában jellenik meg. A klasszikus formájú szvitekben (klasszikus formában íródott szvitnek a barokk szvittet tekintem, a klasszicizmusban ez a műfaj meglehetősen visszaszorult, majd a romantikában már sokkal szabadabb formaként tért vissza) gyakran nyitó vagy, mint jelen esetben is, második tételként szerepel.

EN

Dear Reader,

The second cello suite is the next.

The fifth movement is minuet, the second movement is allemand.

The allemande is a early, slow, folk dance from Germany. In the suites of the XVII-XVIII. century are often in 4/4, and they are often stylized. In the Baroque suites, the allemande is often the first or the second movement.

Bach csellószvitjei (I. G-dúr csellószvit)

HU
Kedves Olvasó!

Johann Sebastian Bach hat csellószvitet írt. Ezek a művek közvetlenül egymás után keletkeztek, így én is hat egymásutáni bejegyzésben írok róluk.

Valamennyi csellószvit hat tételes, és az ötödik tétel kivételével a tételek mindíg ugyanahhoz a műformához tartoznak. Mivel hat hat tételes csellószvit van, így úgy gondolom célszerű lehet minden egyes csellószvittel egy-egy tétel bemutatni.

A YouTube videókról annyit érdemes megjegyezni, hogy valamennyi videón a műveket Mstislav Leopoldovich Rostropovich játsza, akit a XX. század legnagyobb csellistájának tartanak.

Az első csellószvit G-dúrban íródott. A már említett ötödik tétele menüett (ahogy a második csellószvitnek is). Az összes csellószvit első tétele a prelúdium, ami előjátékot jelent. Rendszerint rövid, hangszerre írt karakterdarab, mely egy nagyobb volumenű művet vezet be. Jelen esetben a többi tételt vezeti fel.

EN
Dear Reader,

Johann Sebastian Bach composed six suite for violoncello. In the next six post, I will share one-one suite.

All the violoncello suites have six movement. All movements, except the fifth, belongs to the same genres. That’s why I write about one-one movement in one-one post.

The suites was played by Mstislav Leopoldovich Rostropovich, who was one of the best cello player of the XX. century.

The first suite is in G minor. The fifth movement is minuett (as in the second cello suite too), the first movement (as all the cello suites first movement) is preludium.

A halál és a lányka

HU

Kedves Olvasó...

... ahogy a címből is rájöhetett, ma Franz Schubert-tel és az ő leghíresebb műveivel A halál és a lányka című dal és az azonos című vonósnégyesével fogok foglalkozni.

Franz Schubert tagadhatatlanul a romantikus dal legnagyobb mestere, de vitathatatlan érdemei vannak az instrumentális muzsika terén is.

A dal szövege Matthias Claudius, a két művel megegyező című, verse, melynek egy magyar fordítása a következő (fordította: Szalki Bernáth Attila):

A halál és a lányka

A lányka:

Csak tűnj el! óh, csak tűnj el!
Csak menj el, bősz halál!
Ifjú vagyok még, menj el,
Ne érj hozzám, ne bánts!

A halál:

A két kezed nyújtsd csak szép tünemény!
Nem bántlak, tars te jó barátnak.
Ne félj! Hisz vad nem vagyok én,
Aludj el karjaimban lágyan!

Érdekes, hogy mind a versben, mind a dalban a lányka szövege és dallama a zaklatottabb, a zongoraszólam is erősen figurált, Schubert ebben a versszakban a zongora középső és magasabb regisztereit használja, a haláltól való féleme jelenik meg benne, mind a lírában, mind a zenében.

Ezzel szemben a halál versszaka mind zenében, mind lírában a nyugalmat, a békességet sugározza. A nyugalmat tovább fokozza, hogy a mű egészét végig kísérő moll akkordok itt a zongora méyebb regisztereiben szólalnak meg.

A vers, és ezzel együtt a dal, külön érdekessége, hogy egy szerelmi szál is beleérezhető. Vagyis az első versszakban a lányka elutasítja a közeledő férfit (a halált), még a második verszekban az elutasított férfi próbálja magához édesgetni a szeretett nőt. Ennek az értelmezésnek a külön érdekessége, hogy a férfi, mint a halál jelenik meg. Érdekes és elgondolkodtató kép ez...

A dal motívumai jelennek meg az azonos című vonósnégyes második tételében is, ebből is egyértelművé válik, hogy a vonósnégyes előtt 6 évvel keltekezett dal az alapja a vonósnégyes mondanivalójának. Ezzel a művel kapcsolatban a hangnemet szereném, mint egy nagyon érdekes tényezőt, kiemelni. Ez a hangnem a d-moll, ami a komolyzenében igen gyakran a elmúlás hangulatának megteremtését szolgálja.

Végezetül hallgasuk meg A halál és a lányka című dalt, és Schubert egyik leghíresebb művét a d-moll vonósnégyest, melynek címe szintén A halál és a lányka.

EN

Dear Reader,

I write Franz Schubert’s Death and the Maiden, which one of his most famous work. I deal whit both the song and the string quartet.

Franz Schubert was undeniably the greatest master of romantic song, but he composed instrumental music too.

The lyrics of the song was written by Matthias Claudius. The poem, the song and the string quartet title is identical.

Death and the Maiden

The Maiden:

"Oh! leave me! Prithee, leave me! thou grisly man of bone!
For life is sweet, is pleasant.
Go! leave me now alone!
Go! leave me now alone!"

Death:

"Give me thy hand, oh! maiden fair to see,
For I'm a friend, hath ne'er distress'd thee.
Take courage now, and very soon
Within mine arms shalt softly rest thee!"

Both on the poem and both on the song, the maiden lyrics and melody are distracted, it is so interesting, and the piano accompaniment has a tight figuration. In this verse, Schubert used the middle and high register of the piano.

The fear of the Death expressed in this verse, both the poem and both the music.

In contrast, the verse of the Death is calm in music and calm in lyrics. The calmness increased by the minor chords, which can be heard the whole piece, but in this verse Schubert use the lower register of the piano.

A curiosity, you can construe the poem (and the song) as a “love story”, in which the girl refuse the man (the Death), but the men continue the courtship, and try get the love of the girl…

The melody of the sing is recognizable in the second movement of the string quartet, from this fact is unequivocal that, the song and the string quartet have a same feeling and idea.

The question of the key is also interesting. This two pieces are in d minor, which key is an often used by the composers to create the mood of fate.

Finally, let listen to the song and the string quartet.

A dal ...

The song ...

                                                 ... és a vonósnégyes

 ...and the string quartet