A fúvószenekar

Kedves Olvasó!

A blogombam már rengetegszer volt szó a fúvós hangszerekről, említésre került már benne a fúvószenekar is. Itt az ideje, hogy egy bejegyzést szenteljek a zene együttesek ezen formájának.

Magyarországon bár igen sok fúvószenekar működik, a profi fúvószenét sajnos szinte kivétel nélkül csak a katonazenekarok képviselik (tegyük hozzá meglehetősen magas és egyre emelkedő színvonalon). Ami engem illet, meglehetősen sajnálom a civil, de hivatásos fúvószenekarok hiányát.

A fúvószenekarok rengeteg formában játszhatnak kezdve a klasszikus fúvószenekari felállástól a szimfónikus fúvószenekarokig, amelyekbe olyan Magyarosrszágon kevésbé használt hangszereket is hangszerelnek, mint például az Eb alt klarinét. De a szimfónikus fúvós zenekarban nem ritka a nagybőgő, cselló, zongora és a hárfa sem. Az ütős szekció is igen sokféle összetételű lehet, a klasszikus fúvószenekarban megszokott ütősok a kisdob, nagydob, cintányér, de nagyon sok hangszerelésbe ennél jóval több ütőshangszer kerül bele. Nem ritka a dobszerelés, az üstdob, a harangjáték, de használhatnak csőharangot, gongot, xilofont, vibrafont és egyéb ütőhangszereket is.

A fúvószenekar hangszereinek egyenkénti bemutatása, sőt még felsorolása is, igen hosszadalmas lenne. Ezzel most nem untatom az olvasót. Inkább írok pár szót a mai zeneműről.

A mai kompozíciónk Hidas Frigyes Vidám zenéje lesz. Hidas Frigyesnak igencsak sokat köszönhet a magyar fúvószene. Rengeteg művet írt fúvós hangszerekre és fúvószenekarra, melyek mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Ezek egyike a Vidám zene, ami szinte az összes magyarországi profi és amatőr zenekar kottatárában megtalálható.

EN

Dear Reader,

I wrote about wind instruments many times, I mentioned the wind band too. And now, I write a whole post about wind band.

We can found wind band in many compilations, there are classical wind bands, which plays march or there are symphonic wind band too, which developed for concert event. In the symphonic wind band can take place not common instruments (e.g. piano, harp, contrabass, etc.). And these bans use different percussion too.

The music of the day is Frigyes Hidas’s Merry music. Hidas was one of the most prominent figure of the Hungarian wind music.

Valentin-nap

HU
Kedves Olvasó!

Ma Bálint napja van, ami, főleg Magyarországtól nyugatabbra, de Magyaroszágon is mind inkább teret hódítva, a szerelmesek napja. A mai videót úgy választottam, hogy ehhez a témához kapcsolódjon.

Mai zenénk Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának első felvonásából László áriája (véleményem szerint, ez a romatikus operairodalom, egyik legszebb szerelmes áriája). A felvétel az Erkel Színházban készült, Hunyadi László szerepét Daróczi Tamás énekli, a zenekart a magyar karmesterzseni, Medveczky Ádám dirigálja. Személy szerint nekem ez a felvétel tetszik a legjobban, a jelen áriáról található YouTube videók közül.

Érdemes még pár szót ejteni Erkel Ferencről, aki nemcsak a Himnusz megzenésítője, de a magyar operairodalom egyik, ha nem a legjelentősebb alakja. Ez azért mondható el, mert bár magyar nyelven nem Erkel írt először operát, de ő volt az első zeneszerző, aki a magyar nyelv fonetikájának megfelelő dallamszerkesztést és zenei megoldásokat alkamazott. Joggal nevezhető tehát a magyar opera úttörőjének.

EN
Dear Reader,

Today, I choose music for the topic of Valentine’s day.

The music of the day is László’s first aria from Erkel’s Hunyadi László. (I think this aria is one of the most beautiful love aria of the opera literature).

The singer is Tamás Daróczi, the conductor is Ádám Medveczky. (In my opinion, this is the best record which I found on YouTube.)

Good to know about Ferenc Erkel. He was one of the most prominent figure of the Hungarian opera literature.

A rézfúvós kvintett

HU
Kedves Olvasó!

Az előző bejegyzésemben az elsősorban fafúvósokra építő fúvósötösről írtam, ma pedig a rézfúvós kvintett kerül terítékre.

A rézfúvós kvintett, mint együttes és, mint műfaj a XIX. században jött létre. Sokáig a műfaj megteremtőjének Victor Ewald orosz zeneszerző tartották, de jelenleg ezt a címet Jean Francios Victor Bellon francia zeneszerző birtokolja.

A rézfúvós kvintett hangzása igencsak különbözik a fúvósötösétől. A rézfúvósokat a középkorban és az újkor elején úgynevezett toronyzene játszására használták. A toronyzene olyan rézfúvós együttesre írt kis terjedelmű kompozíció, amelyet várostornyokon, templomtornyokon játszottak a város zenészei, az idő jelzésére. És ha stílus nem is, de a hangzás mindekképen továbböröklődött a rézfúvós kvintettre is (természetesen az idő múlásával a rézfúvós kvintett műfaja is változott, és főleg mikor a trombitások elkezdtek szárnykürtöt is használni, megjenlentek a lágyabb dallamok is).

A mai zene előtt, még ejtenék pár szót az együttes összetételéről. A rézfúvós kvintett szokásos összeállítása a két trombita, kürt, harson, tuba. Ebben az összeállításban az egyetlen a szaxkürt családhoz tartozó hangszer a tuba, mint már fentebb említettem a trombitások néha szoprán szaxkürtre (közismertebb nevén: szárnykürt) váltanak, illetve előfordul, hogy a harson a szólamot tenorkürttel, baritonkürttel vagy eufóniummal játszák (bár ez általában csak megfelelő harsonás hiányában szokott előfordulni). Mindenesetre jól látható, hogy a szaxkürtök fejlődése jót tett a rézfúvós kvintett fejlődésének és ugyanez elmondható a szaxkürtökről is (érdemes megjegyezni, hogy a szaxkürtök igen széles körben alkalmazva vannak a modern fúvószenekarokban, de a régebbi összeállításokban is megtalálhatóak).

A zenei videó, amit minden bejegyzés végére linkelek, a mai napon Victor Ewald Első rézfúvóskvintettje.

EN
Dear Reader,

In the previous post, I write about wind quintet. Today, I will write about brass quintet.

The brass quintet, as ensemble and as genre, was created in the XIX. century. The musicologist have thought Victor Ewald was the creator of the genre, but according the newest research Jean Francios Victor Bellon was the first composer, who composed brass quintet.

The brass quintet have a very different sounding like wind quintet. At the Middle Ages, the brass instruments played tower music. The tower music is a short, fanfare-like piece, which played on city tower or church tower. The style not, but the sounding inherited the brass quintet.

And now coming the music of the day, Victor Ewald’s Brass quintet no. 1.

Régi magyar táncok

HU
Kedves Olvasó!

A régi magyar táncok, mint műfaj, sokak által jól ismert. Köszönhető ez az elsősorben rendszerváltás előtt készült kosztümös filmeknek, melyekben a régi magyar táncok, mint filmzene szerepelnek. De ezek a művek, nem csak Magyarországon, hanem világszerte ismertek és méltán képviselik a magyar zenét. Ezeket a műveket igen gyakran fúvósokra írják.

A mai zenénk Farkas Ferenc: Régi magyar táncok a XVII. századból című műve. A mű eredetileg fúvósötösre íródott (de rengeteg hangszerelése van). A fúvósötös, mint együttes, nem nevezhető ritkának a világ komolyzenei életében, sajnos Magyarországon elég kevés fúvósötös működik és azok is meglehetősen ritkán hallhatók. A fúvósötös öt hangszere egyébként a fuvola, oboa, klarinét, kürt, fagott, tehát elsősorban favúvósok szerepelnek benne, illetve kürt, mely a rézfúvós család azon tagja, amely a leginkább képes hozzásimulni a fafúvós hangszerek hangszínéhez.

A mű öt tételes, minden egyes tétel témája egy középkori magyar tánc. A tételek a következőek: I. tétel: Intrada, II. tétel: Lassú, III. tétel: Lapockás tánc, IV. tétel: Chorea és az V. tétel: Ugrós. Ezek közül az intradával és nagyon ritkán a choreaval találkozunk a műzenében, a lassút, és az ugróst, (ritkán a lapockás táncot) pedig a népzenészek őrízték meg a jelenkornak, természetesen nem teljesen az alábbi videón hallható formában. Mindazonálta ezek a műformák mind a mai napig fennmaradtak, nemcsak a régi magyar táncokban, hanem önnállóan is, akár népzeneként, akár műzeneként.

EN

Dear Reader,

The old Hungarian dances are very famous genres in the music, and they are known by many people. Many Hungarian composers composed Hungarian dances, and they used as film music too. The Hungarian dances often were performed by wind instruments.

Today, I share Ferenc Farkas’s Old Hungarian dances from the 17th century. It was composed for wind quintet, but it has so many arrangement. The wind quintet is a typical ensemble of the classical music, the members of the wind quintet are the flute, the oboe, the clarinet, the horn and the bassoon.
The piece have five movements, the themes of the movements are one-one old Hungarian dance. The movements are the following: 1. movement: Intrada, 2. movement:Lassú (Slow), 3. movement: Lapockás tánc (Paddle dance), 4. movement: Chorea and the 5. movement: Ugrós (Galliard). The intrada and chorea are typical genres of the classical music, the slow, paddle dance and galliard are folk music genres.
So, listen Ferenc Farkas’s Old Hungarian dances from the 17th century.

Stanchinsky

HU
Kedves Olvasó!

Mai bejegyzésem középpontjában egy zeneszerző, Alexei Vladimirovich Stanchinsky áll.

Stanchinsky, ahogy a nevéből is kitalálható, orosz zeneszerző. A XIX. század végén XX. század elején élt, sajnos mindössze huszonhat évet. De ahhoz képest, hogy milyen keveset élt, hihetlen művészi magasságokba jutott el. Pályája hat évesen kezdődött, ekkor komponálta és adta elő első műveit. (Tehát jogosan mondható róla, hogy csodagyerek volt, akárcsak Mozart, aki szintén hat évese, kezdett komponálni.) Tizenhat évesen már az akkori orosz zenei élet legnagyobbjaitól tanult zongorázni és komponálni. Tizenkilenc évesen a Moszkvai Konzervatóriumba folytatta tanulmányait. Tanulmányai után a Moszkvai Konzervatóriumban dolgozott. 1908-ban édesapja halála jelentette az első nagy törést az életében, majd ezután nem sokkal diagnosztizálták betegségét is. 1914-ben halt meg rejtélyes körülmények között.

A mai zenemű Stanchinsky Nocturneje. A nocturne (a francia nocturnal szóból ered, ami éjjelit jelent) eredetileg szerenádhoz hasonló többtételes kompozíció, a romantikus zongorairodalomban rendszerint szabadabb formájú, lírai darab. Mai művünk klasszikus dalformában írodott, a kezdő és befejző részek lágyak, andalítóak, nyugalmat árasztóak, melyek közé egy zaklatotabb, nyugtalanabb, izgatottabb rész ékelődik. Érdekes ez a megoldás, és érdekes lehet az értelmezése is...

EN
Dear Reader,

Today, I write about Alexei Vladimirovich Stanchinsky Russian composer.

Stanchinsky lived in the XX. Century and he died at his 26th year of his life. Though, he lived only 26 years, he achivied a high a artistic quality. He began his composing career at his age 6 (he was a wonder child, as Mozart). At 16 years old, he studied the best Russian composers and pianist. At 19 years old, he started the Moscow Conservtory. In 1908, his father dead, this was the first break of his life, after his father death, he was diagnosed his disease. He dead at 1914.

The music of the day is Stanchinsky’s Nocturne. The nocturne originally (French, nightly), like serenade, is a instrumental piece with more movements. In the Romantic piano literature, the nocturne became a freer, lyrical piece. The piece of the day was written in form of songs, in which a distracted section was framed two calm sections.

A fúvóshangszerek "őskövülete"

HU
Kedves Olvasó!

A mai bejegyzésem középpontjában ismét egy hangszer fog állni. Ez a hangszer a fagott lesz.

A fagott, mint hangszer már a középkor vége óta ismert. Érdekessége, hogy bár ilyen régóta létezik, mégis az évszázadok során szinte semmit sem változott. Az egyetlen lényeges változás a billetyűk számában következett be, ugyanis azok száma 4-ről 22(Buffet, francia), 24-re(Heckel, német) bővült, egy-két klapni került rá, de a "működési elve" ugyanaz.

Fagottra írt műveket ugyan ismerünk a reneszánszból, a barokkból és a klasszikából is, de igazán nagy népszerűsége, véleményem szerint, csak a romantikában lett. A romantika egyébként is az instrumentális muzsika virágkora, hiszen tulajdonképpen erre a korszakra érték el a hangszerek a fejletségük csúcsát (a szimfónikus zenekar hangszerei a romantika óta szinte semmit sem változtak). Ez az a korszak, ahol a rézfúvósok megkapják a ventiljeiket, és a fafúvósok is előtérbe kerülnek, mind mint szólóhangszer, mind mint a szimfónikus zenekar tagjai. Az összes többi hangszerrel együtt, pedig a fagott is előtérbe került, leginkább mint a fafúvósok basszus hangszere (a fagott tulajdonképpen az egyettlen basszus fafúvós, néha megjelenik a szimfónikus zenekarban a basszusklarinét is, de közel sem olyan gyakori, mint a fagott). Napjainkban a fúvósok pedig nemcsak a szimfónikus zenekar nélkülözhetetlen, de a fúvószenekaroknak egyedüli hangszerei, és a fagott itt is a fafúvósok basszusaként igen fontos szereper kap.

A bejegyzés végére pedig jöjjön a már jól megszokott videó. Ezen a videó Carl Maria von Weber F-dúr fagottversenyét Matthias Racz játsza, kisér a Simon Bolivar szimfónikus zenekar.

EN

Dear Reader,

Today, I will focused an instrument. This instrument is bassoon.

The bassoon is a very old instrument, we known bassoon pieces from the end of the Middle Ages. Although, the bassoon is a very old instrument, it has not really changed during the times.

Composers composed music for bassoon in the Renaissance, Baroque and Classical era. But it became popular at the age of Romanticism. The Romanticism was the heyday of the instrumental music, because the instruments got their eventual form (e.g. the brass instruments got their valves).
That’s why the Romantic composers loved the instrumental music.

Nowadays, the bassoon is not only one of the instruments of the symphonic orchestras, but it is a member of the wind bands as the bass of the woodwinds.

In the end of the post, I share Carl Maria von Weber’s Concerto for bassoon in F major. It is performed by Matthias Racz with the Simon Bolivar Orchestra.

A magyar kultúra napja

HU
Kedves Olvasó!

1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte nemzeti himnuszunk, a Himnusz, megírását. Ennek tiszteletére 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja. A mai bejegyzésemet ennek szentelem.

A magyar kultúra mindíg is kiemelkedő volt, akár világviszonylatban is. Vannak világhírű költőink, íróink, festőink, szobrászaink és természetesen vannak világhírű zenészeink és zeneszerzőink is.

Ugyanakkor egy népnek nemcsak művészei, hanem népi kultúrája is van, ami ugyanúgy hozzátartozik a nemzet kultúrájához, mint legnagyobb művészeinek alkotásai. És szerecsére nekünk magyaroknak a népi kultúránk is igen gazdag és sokak által ismert, modhatni akár nemzetközi szinten is.

Ma egy olyan művet kívánok megmutatni az Olvasónak, amelyben egyesül a népzene és a műzene. Szerintem ugyanis amikor a magyar népzene értő kezek közé kerül és tényleg hozzáértő ember dolgozza fel, akkor népzenének nemcsak hagyományörző fesziválokon, táncházakban,  hanem a koncerttermekben is teljes joggal helyet lehet és helyet kell biztosítani.

A mai zenemű Kodály Zoltán Karádi nóták című műve. Kodály Zoltánt úgy vélem, nem kell bemutattnom a komolyzenét kedvelő közönségnek. A műről viszont írnék pár szót. A mű négyszólamú kórusmű, érdekessége, hogy férfikarra íródott, vagyis a szokászos szoprán, alt, tenor, basszus felállás helyett tenor, magas bariton, mély bariton, basszus összeállításban szólal meg. Érdekes ez az összeállítás, hiszen ritkán írnak kórusművet férfi karra. Az egynemű karra írt kórusművek nem olyan ritkák, de azokat inkább női-, leány- esetleg gyemekkarokra írják, és habár férfi karok is el tudják énekelni ezeket a műveket, azért a művek hatása mégsem ugyanaz, mintha az autentikus, a zeneszerző által megadott felállásban adják elő. Ezt a művet viszont Kodály férfikarra írta és itt is elmondható az előbbi mondat, hogy habár a művet női- leány- és gyermekkarok is el tudják énekelni, igazából akkor hat, ha a zeneszerző által megadott autentikus felállásban szólal meg.

EN
Dear Reader,

In 1823, 22 January, Ferenc Kölcsey finished the poem, Himnusz, which became the lyrics of the national anthem of Hungary. Since 1989, this day has been the day of the Hungarian culture.

The folk art is an integral part of the culture of the nation. And it also needs the presentation as the high culture. And both can be performed a very high level. And very important that both take place in the place of culture.

Today, I share a piece, which combine the art music and folk music. This piece is Zoltán Kodály’s Karádi nóták. It is a choir for four male voices, it is interesting. And it is very rarely performed too.

So. Let’s listen Kodály’s Karádi nóták.